A Jumboscan-kamerára épülő LT-eljárás (Lumière Technologie-Fénytechnológia) megismertetésére és alkalmazására, Pascal Cotte és Jean Penicaut által létrehozott cég már több jelentős múzeumban is sikerrel mutatta be találmányát. Az LT-kamera 240 millió pixeles felbontásban képes megjeleníteni a digitalizált képet, ami azt jelenti, hogy a legkisebb részletek, akár egy 160 cm-es képernyőre kivetítve is,  kíváló minőségben láthatók. De ez csak az egyik, a laikusok számára is könnyen érzékelhető és érthető eredménye a találmánynak.  
Érdemes felidéznünk, hogy Szegedy-Maszák Zoltán már 1993-ban, a Goethe Intézetben rendezett kiállítása alkalmával foglalkozott a digitalizált kép-adat kapcsolattal, és ahogy később egy, a témáról tanulmányában írta (Szegedy-Maszák Zoltán: Egy tucat Akhilleusz és a teknősbéka, Balkon, 1995/2), «…a digitális kép a technikai képfajták sorában az első „igazán anyagtalan” (pontosabban „anyagfüggetlen”) kép, s hogy a computer (mint ilyen képek kezelésére alkalmas gép) sokféle képnek egy rendszeren belül történô vizsgálatát megoldva soha nem látott távlatokat nyit meg előttünk a „kép” rejtélyes fogalmának kutatására. »Nos, az LT-kamera éppen, a Szegedy-Maszák Zoltán által is megjósolt rejtélyek kutatása előtt nyit kaput. A digitalizált kép numerikus adatainak feldolgozása a felhasználás széleskörű lehetőségei között, egyebek mellett olyan mélyreható vizsgálatokat, színelemzéseket tesz lehetővé, amelyek szükségtelenné teszik a festményen korábban eszközölt fizikai beavatkozásokat. Az eddig rendelkezésre álló technikai lehetőségeknél sokkal nagyobb precízitással képes megállapítani bármilyen korú festmény esetében a művész által használt festék anyagát, ecsetkezelésének sajátosságait, az eredeti színárnyalatokat, és képes elemezni a különböző rétegeket, anélkül, hogy a mű épségét kockáztatná. A műszer egyik első európai bemutatására 2004-ben, a Louvre-ban került sor, ahol a lakkrétegtől virtuálisan megszabadított Mona Lisát láthatta képernyőn a közönség. A múlt évben a krakkói Czartoryskich Múzeumban, Rembrandt és Mantegna egy-egy műve mellett, egy másik Leonardo da Vinci -festményt, a Hermelines hölgyet is vizsgálat alá vetették. Az analízis kimutatta, hogy a jelenleg látható fekete háttér nem Leonardotól származik, és az eredetileg kékes-szürke volt. A nagy érdeklődést kiváltó konferencián a résztvevők megtekinthették a virtuálisan restaurált, eredeti színeiben megjelenített remekművet. Az amszterdami Van Gogh Múzeum és a az otterloi Kröller-Müller Múzeum Van Gogh-festményei közül eddig 27-et digitalizáltak ezzel az eljárással, és a végső cél a teljes Van Gogh-életmű feldolgozása. Fontos szerepet kaphat a festmények LT-módszerrel történő digitalizálása egy nemzetközi adatbank létrehozásában. Ez lehetővé tenné a kutatók, muzeológusok, szakértők számára, hogy pontos összehasonlításokat tehessenek egy-egy mester különböző, magán -és közgyűjteményekben őrzött képei között, segítené a festmények azonosítást, restaurálási előkészítését. Az új módszer, ahogyan azt Jean Penicaut hangsúlyozza, nem helyettesíti sem az emberi szem és szakértelem, sem pedig az eddig alkalmazott egyéb vizsgálati módszereket, hanem kiegészíti azokat.
Az LT-kamera nagy segítség lehet az eredetiség megállapításában is, ami valószínüleg sokaknak nem áll érdekében, ugyanakkor az is félő, hogy az ennyire tökéletes hűséggel reprodukált kép könnyebbé teszi a hamisítók dolgát. Ezért is döntöttek úgy, hogy egyelőre visszautasítanak minden, a készülék megvásárlására vonatkozó, már eddig is szép számban érkező ajánlatot. A cég nemcsak múzeumok, de magánembereknek megbízására is készít képvizsgálatot, amelynek díja jelenleg festményenként 1000 euró.