Új magánmúzeummal gazdagodik az Andrássy út. A volt diplomata műgyűjtő Zelnik István aranykincsei egy egész palotányi otthont kaptak a Kogart mellett. A gyűjtemény nem teljesen ismeretlen a közönség előtt. Az Aranymúzeum hétvégén nyílik.
Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumban a mai Délkelet-Ázsia 11 államának területéről az ókortól a 20. századig mintegy ezer műalkotás kap helyet, ezek nagy része aranytárgy, bemutatva a délkelet-ázsiai képzőművészet elmúlt kétezer évét. A múzeum Dr. Zelnik István – volt diplomata, ma üzletember és műgyűjtő – nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló, sőt világszínvonalú délkelet-ázsiai gyűjteményére épül, mely mintegy 50-60 ezer tárgyból áll. Történeti-művészettörténeti szempontból a legrelevánsabb, gyűjtői-muzeológiai szempontból a legnagyobb kuriózumokat felvonultató és anyagi értékét tekintve is a legkiemelkedőbb kollekció a múzeumon belül a délkelet-ázsiai arany és ezüst tárgyak gyűjteménye.
A bemutatott kincseken túl az Aranymúzeum kulturális és művészeti keresztmetszetét adja ennek az ezerszínű régiónak. A múzeumi terek végigvezetik a látogatót Délkelet-Ázsia művészetének korszakain és bemutatva annak rendkívüli gazdagságát. Királyságok és nomád népcsoportok éltek itt egymás mellett virágzó kultúrákban. A régió kultúráját és művészetét a szomszédos indiai és kínai kultúra jelentős mértékben befolyásolta, de emellett a régiót átszövő tengeri és szárazföldi selyemúton, a kereskedelmi útvonalakon érkező impulzusok is hatottak rá. Az itt élő népek befogadóak voltak vallási oldalról is, sokféle hitvilágra nyitottak voltak. A buddhizmus, a hinduizmus, de az animista hitvilág is virágzott egymás mellett, vagy akár egy királyságon belül egymást kiegészítve.
A gyűjtemény fő erősségeit a tyam, a khmer, a jávai és a törzsi kultúrák arany és ezüst tárgyai jelentik. Jelentősek továbbá a buddhizmushoz, illetve a hindu hitvilághoz kapcsolódó vallási tárgyak és szobrok.
A múzeum földszintjén ezért a két világvallással a bevezető terem mellett két helység is foglalkozik. A gyűjtemény minden részében megtalálhatóak a buddhizmushoz kapcsolódó ábrázolások: Buddhák és bódhiszattvák (spirituális segítők) ábrázolásai, melyek a kulturális hatások, az anyag- és formavilág ezerféle felfogásán keresztül mutatják be a máig élő buddhista vallás kultusztárgyait. Az álló, ülő, lépő Buddhák, vagy a Buddha-fal „ezer Buddha” ábrázolása jelentős részt képvisel a gyűjteményben. Emellett a vallásgyakorlat tárgyait is megtalálhatjuk: sztupa alakú ereklyetartót, fogadalmi táblákat, szertartási edényeket.
Az indiai hatás az V. századtól jelentősen befolyásolta a régió művészetét. A hindu művészet témái szinte kizárólag vallási jellegűek: a népes és színes istenvilág és gazdag mitológia az ábrázolások kimeríthetetlen tárházát adja. Jellegzetesek a sokféle alakban és névvel megjelenő istenek és istennők, valamint az állatistenségek. A hindu hitvilágban Siva központi szerepet játszik, és ez a gyűjteményben tökéletesen visszatükröződik. Gyakorlatilag minden népcsoport és királyság a rá jellemző művészi stílusban jelenítette meg, hiszen a királysághoz, a hatalomhoz méltóan Siva a férfi teremtő erő, az isteni hatalom szimbóluma.
A térség civilizációs sokszínűségét erősítette, hogy egy időben a közép-ázsiai selyemút létezésével Délkelet-Ázsiának is megvoltak a maga hasonlóan fontos kereskedelmi útvonalai, melyek összességét „tengeri selyemút” néven ismerjük. Az itt folyó kereskedelmet külön terem mutatja be, felvonultatva a sokféle és különleges árut, drágakő és selyem, porcelán és nemesfém tárgyakat, melyek ezeken e kereskedelmi hálózatban gazdát cseréltek.
A múzeum emeleti termeiben a kollekciónak azon tárgy együttesei kapnak helyet, amelyek reprezentatívan mutatják be a tyam, a khmer és a jávai udvari kultúra, valamint a szárazföld és a szigetvilág törzsi kultúráinak magas színvonalú ötvösművészetét – alapvetően aranytárgyakon keresztül. Emellett hinduizmuson belül Siva kultuszával, mely Délkelet-Ázsiában különös jelentőségre tett szert, az emeleten külön terem foglalkozik. Az iszlám hatása, nagyjából a XII-XIII. századtól, különféle tárgycsoportokon érzékelhető.
A tyam gyűjteményben található úgynevezett kósák – melyek a Siva isten kultuszához tartozó fallikus szimbólumok (linga) díszítésére, öltöztetésére szolgáltak – darabszáma és épsége minden ismert gyűjteményét felülmúlja. Páratlan változatosságban találhatók a gyűjteményben tyam szoborékszerek – melldíszek, gyűrűk, karperecek, diadémok és korona-elemek –, melyek változatos formavilága, mitológiai alakjai és burjánzó növényi ornamentikája sajátosan jellemző a tyam ötvösművészetre, s emellett annak hallatlanul magas művészi és technikai fokáról tanúskodik. Ugyancsak páratlanul gazdag, soha nem látott ikonográfiai típusokat, épen, teljes pompájukban fennmaradt plasztikákat vonultat fel a tyam ezüst szobrok gyűjteménye. Hasonló történeti és ritkaság értéket képviselnek a felirattal ellátott tyam rituális edények. Külön csoportot képez a világi használatú ékszerek tárgyanyaga, amely nem minden esetben különül el a szoborékszerektől.
A khmer gyűjteményben önálló csoportot alkot a feliratos és ábrákkal vagy ábrázolásokkal díszített, rituális célú lemezkék csoportja. Rendkívül gazdag, egyedi ritkaságokat is tartalmaz a khmer ékszeranyag, valamint a rituális mindennapi használati tárgyak – dobozkák, tégelyek, tároló edénykék – csoportja. Ezek között egy olyan sorozat is van, amely ugyan khmer eredetű, de azután a thai királyi család birtokába került. Ugyancsak egyedülálló ritkaság a kő- és fém öntőformák gyűjteménye, amely kultúr- és technikatörténeti kuriózum, olyannyira, hogy gyűjteményekben csak kivételképpen ismert. Mi több, az öntőformák mellé odatehetők a gyűjteményből azok a tárgytípusok, amelyeket segítségükkel öntöttek.
A törzsi kultúrák tárgyanyaga soha nem látott ritkaságokat vonultat fel a valószínűleg a halotti és őskultusszal összefüggésbe hozható, ember alakú rituális tárgyaktól a bronzkori eredetű Dong-son kultúrához tartozó aranydobon és a halotti kultusz maszkjain keresztül a tanimbari melldísz (tányér)- sorozatig. Látványosak és különlegesek az indonéz szigetvilág törzsi ékszerei is.
A délkelet-ázsiai szigetvilágnak nemcsak a törzsi, hanem az udvari művészete gazdagon képviselve van a gyűjteményben, egyrészt a hindu-buddhista korszak korai és ritka nemesfém plasztikáival, másrészt az iszlám udvari kultúra ékszereivel és ruházati kiegészítőivel.
Délkelet-Ázsia kultúráiban a kincsnek mélyebb értelme van. A legnemesebb anyagokból, az aranyból és ezüstből készült rituális, csúcsművészeti tárgyak a vallások legmélyebb tanításaiból fakadtak, mert a belső tartalmat, a spirituális értéket akarták láthatóvá tenni. A Kincsek Termében elhelyezett tárgyak mindegyike mélyebb értelmében spirituális kincs, ugyanakkor a pusztán világi kincs értelmezésében is segíti a látogatót.
Zelnik István gyűjteménye érdemben gyarapítja tudásunkat Délkelet-Ázsia udvari és törzsi kultúráival, vallási és művészeti hagyományaival kapcsolatban, sőt teljesen új információkkal is szolgál. A gyűjtemény teljessége révén alkalmas arra, hogy általa a régió kultúrájáról teljesebb képet kapjunk, eddig töredékesen rendelkezésre álló információkat kiegészítsünk, pontosítsunk, új megvilágításba helyezzünk. Ebből a szempontból rendkívüli jelentőségű és Magyarországon páratlan magánkezdeményezés az a kutatási program és tudományos projekt-sorozat, melyet gyűjteményére alapozva, abból kiindulva maga a gyűjtő indított el, s melyet az ugyancsak általa alapított és finanszírozott Magyar Délkelet-Ázsiai Kutató Intézet fog össze.
Az Andrássy múzeumi tengelyen elhelyezkedő Aranymúzeumban (volt Rauch villa) trópusi szoborkert, és egy ázsiai teaház is fogadja majd a látogatókat.