A Kinetika Múzeum (London) az A22 Galériával (Budapest) december 5-én, pénteken 18 órakor mutatja be Különös Mobil Teremtmények című kiállítását, amelyen 13, az evolúció, keresztezés és a technológia határterületén kísérletező nemzetközi művész munkája látható.
A műalkotások élettelen dolgokat töltenek meg élettel, energiával és vitalitással, és véleményt formálnak a technológiailag fejlett társadalom és a természeti világ közötti kölcsönhatásról.
A22 Galéria – Budapest, Akácfa u. 22.
2008. december 5.–2009. február 5.
Bolygó Bálint (angol/magyar)
Nyom (Trace) 2008, Kevert média
A ’Nyom’ (‘Trace’) egy szoborszerkezet, amely tudományos felfedezésekre és olyan áltudományos elképzelésekre utal, mint koponyatan, fiziognómia és koponyamérés. Egy forgó fejforma lassan az idővel változó matematikai diagrammá bomlik. Az emberi arc vonásainak nagy jelentőséget tulajdonítunk, amelyek itt anyagtalanná lesznek és egy az emberi anatómia változatosságát megmutató rajzzá válnak. A ‘Nyom’ (‘Trace’) megkérdőjelezi a saját magunkról alkotott énképünket, és a technológián keresztül hogyan adhatunk az egyénnek különböző vizuális ábrázolást. A DNS leovasás, ízisz vizsgálat és újlenyomat vétel mind megidéződnek a szobor aprólékos mechanikus folyamataiban. A szobrász állvány, az eszközök, toll és papír mind életre kellnek, miközben az események a művész távollétében történnek.. Emlékeztetve a XIX. század, a tudomány sötét oldala és Istent sértő hatalma, iránti megszállottságára.” (Bolygó Bálint, 2008)
Jim Bond (angol)
Pislogás (Blink) 2008, Második Világháborús német üvegszem, réz
Jim Bond tekervényes és bonyolult mechanikai szobrai elvetik azon hasznossági értékeket, amelyeket általában a gépekkel szoktunk társítani. Helyette, a munkái megkérdőjelezik az olyan elképzeléseket, mint ‘cél’ és ‘gyakorlat’, azáltal, hogy a funkcionalitást, hatékonyságot és praktikust felváltja a véletlennel, látszólag improduktív és értelmetlen cselekményekkel. A megtervezett káoszon keresztül azonban új és más lehetőségeket tár fel.
„Az emberi tartalomtól mentesen, a réz üveggolyóban tárolva a mesterséges szem a gép szerves részévé válik. A rezzenéstelen bámulást megszakítja a szemhéj mechanikai gépi pislogása. A pislogás a test automatikus reflexe, egy ismétlődő és saját magát irányító folyamat, olyan, mint a szívverés, a tudatosság igénye nélkül, hatékonyan és funkcionálisan megy végbe. A pislogás élettel tölti meg a gépet és feledteti a lelketlen és tudattalan tekintet hideg üvegszemű bámulását.” (Jim Bond, 2008)
Daniel Chadwick
Többszörös Lény (Multiple Organism) 2008
Daniel Chadwick kifinomult és képileg törékeny mobil szobrokat alkot. Organikus formái a növekvő természettudatosságunkat tükrözik, figyelmünket a bennünket körülvevő más dimenziókra és rétegekre irányítva.
„Ez egy mérnöki alkotás, amely többé kevésbé úgy viselkedik, mint egy egyszerű organizmus. Egy tucatnyi darabból álló, autonóm eszköz kapcsolódik egymáshoz a térben. Napelemek szolgáltatják az energiát az eszközök forgatásához, amelyek a forgás által megváltoztatják a súlyeloszlást. Ez persze egyensúlyvesztéshez vezet, ami hullámszerűen terjed tova az egész szobron. A természetes időzítés léte kifinomult kapcsolatot és összhangot teremt a napelemek között.” (Daniel Chadwick, 2008)
Csörgő Attila (magyar)
Rajzoló Gép (Drawing Machine) 1992, Mágneses por, mágnesek, üveg, áram
Csörgő Attila átlagos eseményeket vizsgál nem átlagos körülmények között. Gyakran meglepő és mulattató kísérletei megkérdőjelezik a látásmódunkat, és azt, hogyan épül fel ez a látásmód a világról.
A Rajzoló Gép (Drawing Machine) a mágnesesség és forgás együttműködésére épül.
A mozgó mágnes útja láthatóvá válik, ahogy maga után nyomot húz a mágneses porban. Habár a rendszert alapvető fizikai folyamatok mirányítják, nagyfokú szabadsággal rendelkezik, és nem előre meghatározott, hogy pontosan milyen mozgás fog bekövetkezni. Az üvegen lévő felület folyamatosan változik, és ezáltal egy magát állandóan újraalkotó mágneses rajz jön létre.
A mágnes útja szabálytalan, hurkok és ívek keletkeznek ahogy a mágneses energiát elveszti és teljesen a forgómozgás hatása alá kerül, hogy végül a korlátozás hatására visszatérítődjék a mágneses erőtérbe, a körívbe. Majd egy másik mágnes hatása alá kerül, és újra kezdi az útját. Csörgő mágneses mechanikai rendszere leképezi a természetet azáltal, hogy folyamatosan és ciklikusan véletlenszerű események váltják egymást.
Haraszty István (Hungary)
Helyzet Jelentő (Situation Indicator) 2007, Vörösréz, króm, áram
Haraszty első Körök-nek (Circles) nevezett mobil szobrát 1967-ben készítette. Egyenlet (Equation) című alkotása a Műcsarnokban került bemutatásra 1969-ben, és egy vízszintes ingából állt, amely kölcsönhatásba lépett a közönséggel, valamint kifejezte a szocializmusról vallott ironikus nézeteit. Művei gyakran mentek szembe a kialakult nézetekkel és politikai irányzatokkal, nem konvencionális, újszerű anyagokat használ, mint a műanyag, fém és fa kombinációi. A korai 1970-es években kialakul a későbbi műveiben is visszatérő fémgolyó és sínrendzser motívum.
Haraszty legtöbb munkája összetett, bonyolult, és többjelentésű, amelyekben a politikai irónia és többértelműség nem engedi keretek közé szorítani. A művészet sok területén dolgozott, a festményektől a kinetikus művekig, mindeközben megtartva a Kelet- Európai gyökereit és hozzáállását.
Viktor Hulik (szlovák)
Geo-mozgó 3 (Geo-mover 3) 2003, Festett fa, motor
Hulík az elsők közé tartozott országában, akik felfedezték a lineáris kombinációs lehetőségeket a számítástechnika alkalmazásával. Kinetikus munkái egyszerű formák geometria- és mozgás általi manipulálására koncentrálnak.
Hulík geometriai domborműve, a Geo-mozgó 3 (Geo-mover 3), több, egymásra helyezett , egy ponton rögzített rétegből áll, amely rétegek így egy majdnem minimalista konstrukciónak hatnak. Amikor mozgásba kerülnek, hihetetlen sok variációs lehetőségét tárják fel az eredeti elrendezésnek, kifinomult keresztezéseket és forgásokat adva.
Hulík munkái gyakran feltűnnek az 1946-ban alapított MADI mozgalom kiállításain, mintegy élő kontrasztként a Konstruktivista mozgalom tanainak. A MADI alapítója, Carmelo Arden Quin meg volt győződve róla, hogy a geometriai absztrakció játékosabb, szabadabb és nyitottabb lehet a tiszta konstruktivitásnál.
A MADI magát elsősorban egy hóbortos mozgalomként határozta meg, hangsúlyozva a játék alapvető fontosságát az alkotó folyamatban. „Mint a művészet, a játék kötelez, rabul ejt, felizgat és feloldoz minket. Tartalmazza az ember két nemes tulajdonságát: a ritmust és a harmóniát.”
Vyacheslav Koleycsuk (orosz)
Két hexagonális határ (Two Hexagonal Barriers) 2006, Rozsdamentes acél, elektromos motor, marat
Vyacheslav Koleycsuk a Moszkvai Építészeti Akadémia professzora. A szinergetikus fényrendszerek területén feltaláló, aki interdisziplináris művészettel foglalkozik. Multimedia színház vezet, ahol a tánc, zene és vizuális hatások együtt érvényesülnek. Ezeken kívül az Orosz Űrkutatási Hivatallal áll kapcsolatban, amely részére műholdakra való napelemtáblákat tervezett. A ’Különös Mobil Teremtmények’ kiállításon bemutatott két műve az interferencia elvét felhasználva teremt hologrammokat rendkívül elementáris módon. Motívumokat sima fémlemezbe marva a lemez mozgatása által alakul ki a holografikus kép. A kép minden szemszögből látható, és változik, ahogy a fényforrás is elmozdul.
Ray Lee (angol)
Érzékelők (Detectors) 2008, Aluminium, fém, plexi, műanyag, motorok, hanfszórók, elektronika
Ray Lee régi, analog technológiákat szed szét, és utána más, modern összefüggésben rakja őket össze újra. Az életre kelt fém detektorai most már zene generálására vannak használva, és nem az eredeti céljukra, azáltal, hogy fémrúd mozog köztük. A rezgő kezek ide-oda mozognak, és ez a hangszín megváltozását eredményezi.
Ray Lee munkája igazolja a rejtett, elektromágneses világgal szemben tanusított érdeklődését, és megmutatja hogyan lehet hangokkal a láthatatlant láthatóvá tenni. Érdekli, hogy a tudomány és filozófia hogyan írja le a világot, miközben munkája megkérdőjelezi a fel-felbukkanó dogmatikus, trendi irányzatokat. Pörgő, forgó és ingázó hang installációkat és perfornmancokat gondol ki, amelyek felderítik az “éteri köröket”, a láthatatlan erőket körülöttünk.
Tim Lewis (angol)
Most aztán kicsik vagyunk (Now We Are Smal)l 2008, Kevert média
Tim Lewis konstrukciói felborítják az emberek szobrok iránt táplált várakozásait. Munkája a bizar és valószínűtlen körül forog,, amihez szobrokat , fényt és egyéb szerkezeteket használ.Az elmúlt 20 év során tárgyaknak olyan tulajdonságokat kölcsönzött, amellyel természetesen nem rendelkeznek, úgymint a járás vagy írás képessége. Az inpirációt mindehhez a tradicionális kinetikus művészetből, fotoművészetből és genetikából merítette.
Lewis szobrai több fajta gépet egyesítenek, amelyek kapcsolatba lépnek a környezetükkel és a látogatókkal.
A karakterei egy párhuzamos világban mozognak, amely éppannyira ki van téve a rosszra, mint a miénk, és jellegében lehet komikus vagy tragikus is akár. Művégtagok jelentős szerepet kapnak ezekben a mobil szobrokban, és feltárják a kapcsolatunkat az általunk alkotott világgal. Rákényszerít minket, hogy megvizsgáljuk meddig mehetünk el az alkotásban, meddig nem érezzük kényelmetlenül magunkat, amiért a tárgyak túl életszerűvé és emberivé válnak.
Vratislav Karel Novák (cseh)
Bokszoló Ring (Boxing Trampoline Ring) 2002-2004, Motor, fém, gáz, rugó
Mindenki gépek álta, szerető bájjal megfigyelve
Richard Brautigan 1967
Szeretek művi rétekre gondolni, ahol emlősök és gépek, élnek együtt kölcsönös, programozott harmóniában, mint tiszta víz, megérintve a tiszta eget. Szeretek művi erdőkre gondolni, teli fenyvesekkel és elektronikával, ahol a szarvasok nyugodtan mászkálnak, számítógépeken túl, mintha cask virágok lennének, forgó szirmokkal.
Szeretek művi ökológiára gondolni, ahol megszabadulunk a munkától, és visszatérünk a természetbe, visszatérünk az emlős testvéreinkhez, és mindannyian gépek által, szerető bájjal lészünk megfigyelve.
Nik Ramage (angol)
Ujjak (Fingers) 2008, Gipsz, fém, elektromotor
Az ipari és a háztartási használatra szánt gépektől általában azt várjuk, hogy megkönnyítse a munkánkat és hatékony legyen. A gépeknél, amelyeket Nik Ramage kreál, a hasznos funkcionalitást felváltja a feleslegesség, bizonytalanság és törékenység. Ezek a Kitűnő Masinériák (Contraptions of Distinction) olyan alkatrészekből állnak, amelyeket más felhasználásra szántak, gyakran hibásak és elhasználódottak.
Némely gépei megállás nélkül dolgoznak, majdnem mint egy hasznos eszköz, míg mások kevésbé tudnak megbírkózni rájuk rótt feladataikkal, ki-kihagynak. Ez árnyéktechnológia, abszurd, ellentmondás, és időnként teljességgel komikus.
Roger Vilder (francia)
Szerves Geometria és Átalakulás (Organic Geometry &Anamorphose) 2008, Fa, rugó és motorok
Viszzahangozva Lavoisier tömegmegmaradási törvényét, Roger Vilder úgy gondolja, hogy ’semmi sem keletkezik, semmi sem vész el, csak átalakul’. Az anyagkitágulás és összehúzódástól, a forma és alakváltozásig Vildert az állandó mozgás inspirálja, hogy létrehozza a geometriai kinetkis kompozicióit. Ezáltal deríti fel, és hangsúlyozza az alapelemek harmóniáját a mozgás-idő kontinuumában. Geometriája visszatükrözi a természetben rejlő kapcsolatokat és mintákat, különösen az evolúció és fejlődés hasonlóságát látsuólag különböző világokban. Ennek eredményeképp, Vilder ipari anyaghasználata ellenére, egyfajta szerves élet bukkan fel mozgó munkáiban.
„A mozgás csodája meglepi a szemlélődőt. Előhoz benne egy szelekciós várakozást a megfigyelt esemény kapcsán, valamint egy intelligens tudatosságot. ‘Szerves Geometria’ egy körben kezdődik, majd egy folyamatos, nem ismétlődő geometriai formába csap át, mintha egy amőba mozgását adná, így a mozgás az egyik legegyszerűbb életformát utánozza. Egy általam eleddig nem meghatározott idő múlva végül ismét visszatér eredeti kör alakjába.” (Roger Vilder, 2008)
Tom Wilkinson
Pattogjunk! (Lets Bounce) 2007
Fémek, LEDek, motor, elektronikus eszközök és akril
Tom Wilkinson kinetikus szobrai csillagászatból és metafizikából veszik az ihletet, és mutatják elragadtatását az illuziók és mozgás iránt. Munkái leképezik az állandó mozgást, ciklikus mintákat és kinetikus energiákat, amelyek mindenhol jelen vannak környezetünkben. Felismerve, hogy minden anyag és fizikai tárgy mozgó részekből és a köztük lévő térből áll, Wilkinson figyelme az energiamozgásokra terelődött, amelyek a mozgás révén jönnek létre. A gömb forma kivált érdekes Wilkinson számára, mert ezt tartja a legtisztább létező fizikai formának, amely alakját minden anyag megkísérli felvenni.
„Minden anyagi dolog teli van rezgéssel, szilárdságuk egyszerűen illúzió.” (Tom Wilkinson, 2008)