A bécsi Collegium Hungaricum Ungart Galériája ad otthont május végéig a Vass László Gyűjteményben képviselt magyar és osztrák művészek konstruktív, geometrikus alkotásaiból összeállított Keresztmetszet című tárlatnak. A kiállítás a CH, a Vass László Gyűjtemény és a veszprémi Művészetek Háza együttműködésében valósul meg. Három osztrák művész mellett 19 magyar alkotó munkái szerepelnek a tárlaton Barcsay Jenőtől, Csiky Tibortól, Hetey Katalintól és Halász Károlytól kezdve az olyan, ma is aktív idősebb, illetve a középgenerációhoz tartozó mestereken át mint Konok Tamás, Fajó János, Bak Imre, Nádler István, Hencze Tamás, Vera Molnár, Maurer Dóra, Haraszty István, Megyik János, Haász István, Heritész Gábor és Nemes Judit, a fiatalabb nemzedékeket képviselő Wolsky Andrásig, Vilim Katiig és Benedek Barnáig.
Vera Molnár: Négyzetekből kiindulva, 2011. Fotó: Navratil Ferenc, a Collegium Hungaricum jóvoltából
Wolsky András: Rendezett végtelen, 2009. Fotó: Navratil Ferenc, a Collegium Hungaricum jóvoltából
Vilim Kati: Valószínűleg, 2013. Fotó: Navratil Ferenc, a Collegium Hungaricum jóvoltából
Benedek Barna: Fúzió 3, 2014, Fotó: Navratil Ferenc, a Collegium Hungaricum jóvoltából
Maradunk még Bécsben: a legnagyobb osztrák energiaszolgáltató vállalat, a Verbund AG 2004 óta építi saját gyűjteményét, a Sammlung Verbund-ot, aminek súlypontját a feminista avantgárd képezi. A gyűjtemény, mint arról korábban beszámoltunk, az acb Galéria közreműködésével 2015-ben Ladik Katalin munkáival bővült; Ladik térségünkből harmadikként került be a rangos kollekcióba. Művei szerepelnek a gyűjteményből összeállított, WOMAN. A 70-es évek feminista avantgárdja címet viselő vándorkiállításon, aminek legközelebbi állomása május 6 – szeptember 3. között a bécsi mumok lesz. A sorozatnak ez a Budapesthez legközelebbi színhelye; a negyvennyolc, 1930 és 1958 között született művész több mint 300 munkáját felvonultató tárlatot a későbbiekben még Karlsruhéban, Stavangerben és Brnoban mutatják be.
Ladik Katalin: A 9 részes Blackshave Poem sorozatból, Zágráb, 1978, zselatinos ezüst, 18,2 x 12,9 cm, © Katalin Ladik / acb Galéria, Budapest / SAMMLUNG VERBUND, Bécs
Kozma Zsolt kurátor globális relevanciájú kérdéseket vizsgáló művészi pozíciókat bemutató tematikus kiállítássorozata, a Reports from badlands projekt első tárlata Some that is the case címmel május 20-ig látható Brüsszelben, a K41 kiállítótérben. A K41 a Brüsszelben élő finn képzőművész, Krista Autio kezdeményezésére jött létre, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson a skandináv kortárs művészetnek, ezen túlmenően pedig katalizátora legyen az európai művészek közötti dialógusnak. Kozma sorozatának első tárlatán három budapesti galéria egy-egy nemzetközi rangú művésze szerepel, a magyar szcénához sok szállal kötődő Eike Berg (Deák Erika Galéria) és Philip Pocock (Inda Galéria) mellett a Molnár Ani Galéria által képviselt Forgács Péter. E névsor ismeretében nem meglepő, hogy a kiállításon videók és videóinstallációk szerepelnek; központi témáik a migráció, a magántörténelmek és a személyes emlékek viszonya a „nagy” történelemhez.
Részlet a Some that is the case c. kiállításról Forgács Péter munkáival. A Molnár Ani Galéria jóvoltából
Észtország Kortárs Művészeti Múzeumában június 4-ig tekinthető meg a Tallinnban élő Farkas Dénes legújabb, How-to-calm-yourself-after-seeing-a-dead-body Techniques című egyéni kiállítása. A tárlatot a libanoni-amerikai festőművész és író, Rabih Alameddine 2014-es könyve, az Egy felesleges asszony inspirálta, a cím is ebből a munkából vett idézet. A könyv egy idősödő asszony belső monológja, aki elhatározta, hogy életét a nyugati irodalom arabra történő átültetésének szenteli. Farkas a helyspecifikus tér- és hanginstallációkat felvonultató tárlaton Alameddine könyvéből vett idézeteket állít szembe olyan norvégiai, libanoni és orosz tudományos intézetekben készült fotókkal, melyek a biodiverzitás megőrzésével, az emberiség élelmiszerellátása problémáival foglalkoznak. A művész azt vizsgálja, hogyan próbálunk biztonságot teremteni magunk körül egy bizonytalan világban, s egyúttal rámutat az átmeneti biztonságérzés félrevezető, törékeny mivoltára. Körüljárja azt az etikai kérdést is, ami mások konfliktusainak és szenvedéseinek művei alapanyagaként történő felhasználása kapcsán merül fel. A tárlat kurátora Ingrid Ruudi neves észt építészettörténész, kritikus és kurátor.
Részlet Farkas Dénes kiállításáról. A művész és a Molnár Ani Galéria jóvoltából
A 2010-ben megnyílt sepsiszentgyörgyi Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben május 26-ig tart nyitva a VIDEÓ: akkor és most című kiállítás, aminek anyagát Kozma Éva és Peternák Miklós kurátorok a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány többszáz tételt számláló kortárs médiaművészeti gyűjteményének anyagából válogatták. A videoműfaj mára már igen gazdag történetét és sokszínűségét is demonstráló kiállításon lezárult életművű alkotók éppúgy szerepelnek mint ma is aktív befutott mesterek, vagy – a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakos hallgatóival bezárólag – a fiatalabb generációk képviselői. Olyan emblematikus munkák is láthatók a tárlaton mint Erdély Miklós Hurokfilm-installációja, Maurer Dóra Térfestés, Buchberg című projektjének dokumentációja vagy Németh Hajnalnak a 2011-es velencei biennáléra készült Összeomlás – Passzív interjú című installációja. A kiállított művek alkotóinak listája itt olvasható.
Németh Hajnal: Összeomlás – Passzív interjú, 2011, videó és audio installáció
KissPál Szabolcs: Edging, 2003, videóinstalláció
Sugár János: Halhatatlan tettesek, 1988, videó. A stilleket Peternák Miklós kurátor jóvoltából közöljük
A Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége (VUdAK) idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját; a képzőművészeti szekció ebből az alkalomból kiállítássorozatot szervezett tagjai munkáiból. A művek május 26-ig Berlinben, a magyar nagykövetség galériájában láthatóak. A tárlat kurátora Matzon Ákos, a VUdAK képzőművészeti szekciójának elnöke; a kiállító művészek listája itt olvasható. A Tegnap – ma – holnap címet viselő tárlat Berlin után két belgiumi városban, Brüsszelben és Eupenben mutatkozik be, majd egy újabb németországi állomás, Stuttgart következik. A sorozat decemberben Budapesten fejeződik be.
Jovián György: Tanulmány a bontáshoz, VII., 2010, olaj, vászon, 100 x 100 cm, a művész jóvoltából
Horváth Erzsébet: Fiesta II, 2008, akril, vászon, a VUdAK jóvoltából
Matzon Ákos: Hölgyválasz, 2012-14, installáció, akril, fa, ready-made, a VUdAK jóvoltából
A Krakkói Kortárs Művészeti Múzeumban (MOCAK) néhány napja nyílt meg és egészen október 1-ig látogatható az Art in Art című kiállítás, ami egy évekkel ezelőtt indított sorozat legújabb állomása. A korábbi tárlatok olyan témák – így a gazdaság, a bűnözés, a gender-kérdés, az orvostudomány – „lecsapódását” vizsgálták a kortárs képzőművészetben, melyeknek közvetlen befolyása van a mindennapi életünkre, felmutatják lehetőségeinket és korlátainkat. A mostani tárlat témája viszont a művészet maga, azaz egy olyan terület, aminek nincs módja, „ereje”, ahhoz, hogy közvetlenül befolyásolja életünket. Ugyanakkor a művészet ösztönzést jelent arra, hogy kritikusan közelítsünk a világhoz és segít a dolgok mélyébe látni. Legalábbis az a fajta művészet, aminek ez a kiállítás – több mint 60 művész munkáinak bemutatásával – teret ad. Delfina Jałowik, Monika Kozioł és Maria Anna Potocka kurátorok a kortárs lengyel képzőművészet számos jelentős alkotója mellett külföldi művészek munkáit is beválogatták a tárlatra. A magyar színeket ezúttal – ismert Art-ball sorozatával – Perneczky Géza képviseli.
Perneczky Géza: Az Art-ball (concepts like commentary) sorozatból, 1971–1972, fotó, MOCAK Gyűjtemény, a MOCAK jóvoltából
Amikor hosszas előkészületek után 2013 szeptemberében megnyílt Antwerpen legújabb múzeuma, a The Red Star Line Museum, létrehozói még nem sejtették, hogy központi témája, a migráció aktuális okokból is újra a nemzetközi figyelem középpontjába kerül. A Red Star Line hajózási társaság óceánjáróival 1873 és 1934 között mintegy kétmillió ember indult útnak Antwerpenből választott új hazája, az USA felé; a társaság egykori terminálépületében kialakított múzeum migránssorsok bemutatásával ennek a bő hat évtizednek a történetét dolgozza fel. Az állandó kiállítás mellett az intézmény időszaki tárlatoknak is helyt ad – ezek sorában május 10 – szeptember 17. között El-Hassan Róza Breeze 2017 című tárlata lesz látható itt, melynek tematikája, a migráció, a hazatérés, a valahová tartozás kérdésköre ideálisan illeszkedik a „hely szelleméhez”.
El-Hassan Róza: Breeze (Cupola), 2017, akvarell, 25 x 35 cm, rajz a kiállításon megvalósuló installációhoz, az Erna Hecey Gallery, Luxembourg jóvoltából
El-Hassan Róza résztvevője lesz – többek között Markus Lüpertz társaságában – a svájci Rapperswilben május 21 – július 30. között megtekinthető OUT OF THE BLUE című csoportos tárlatnak is. Az ottani, rendszeresen nemzetközi kortárs programokkal jelentkező kulturális központ, az IG Halle Rapperswil-Jona 25. születésnapját köszöntő kiállítás a fent és lent, a föld és az ég, a közeli és a távoli, a fény és a homály viszonyát vizsgálja – olyan kérdéseket, amik már a középkorban is foglalkoztatták a művészeket, de mai tudásunk birtokában egészen másképp jelennek meg a kortárs alkotásokban. El-Hassan rajzai a magasban séta- és kerékpár-utakkal összekötött felhőkarcolók között lebegő, harmattal öntözött kertek tervei, amihez az inspirációt Fritz Lang Metropolis c. filmjének díszlete, arab nagyvárosok felhőkarcolói és egy, a levegőből nyert harmatból ivóvizet csináló koreai tervező, Kitae Pak munkája jelentették.
El-Hassan Róza, Floating Gardens, 2016, ceruza, milliméter papír, kb. 50 x 70 cm, a művész jóvoltából
Keresztesi Botond, aki áprilisban Oslóban egy artist run space-ben, a SCHLOSS-ban rendezett csoportos kiállításon, a Teenscape-en szerepelt, május 28 – június 30. között egy olaszországi, Bariban megrendezendő tárlaton mutatja be munkáit. Az öt, különböző nemzetiségű művész alkotásait felvonultató, “And if I left off dreaming about you?” című kiállítás egy független, állandó bázissal nem rendelkező kurátori csoport, a Like a Little Disaster (L.A.L.D.) projektje, ami az alternatívák felmutatását tekinti missziójának, és igyekszik olyan környezetet teremteni, ami lehetőséget ad a művészeknek a kísérletezésre, a kapcsolatépítésre részint egymással, részint a műveiket befogadó közeggel. A tárlatnak a második legnagyobb délolasz város, Bari egyik project room-ja, a Foothold ad otthont, ami rendszerint a fiatal nemzedékhez tartozó olasz és külföldi művészek munkáit mutatja be, s a korábbiakban is többször működött már együtt az L.A.L.D. kurátori csoporttal.
Keresztesi Botond: Éjszakai busz, 2016, akril, vászon, 70 x 50 cm, a Horizont Galéria jóvoltából
