A hazai köztudatban karikatúra fogalma alatt humoros, vicces
újságrajzot értenek. Holott az igazi karikatúra jóval több ennél, sajátos
történelmi, társadalomtörténeti lenyomat, politikai vélekedés. A műfaj
ugyanakkor magán viseli a művészi-esztétikai megjelenítés sajátosságait.
Bravúros rajzkészséget, kifejezőerőt, jellemábrázolást feltételez. A magyar
karikatúra közel áll hozzánk, saját múltunkról-jelenünkről mond véleményt.
A kArton Galéria immár ötödik éve árverez hazai klasszikus
és kortárs rajokat, képregényeket, filmterveket, s a kínálatot színesítendő,
külföldi szerzőktől is hoz grafikát, animációs filmkockákat, celleket,
fázisrajzokat.
A kArton Galéria
V., november 22-ei árverése leginkább a rajzok, a
klasszikus karikatúrák és a képregények sikerét hozta a. A 125 tétel majd
mindegyike elkelt, alig egyötöde maradt vissza. A leütések sokszor több
licitlépcsővel meghaladták a kikiáltási árakat, és félmilliónál többért is
kétszer koppant a kalapács.
A legtöbbet, egy Zórád Ernő képregényért, a Sztrogof Mihály
tejes kiadásáért adták, 200 ezer forintról 750 ezer forintig folyt érte a harc.
A 2004-ben elhunyt Zórád Ernő, az egyik legnépszerűbb, sokat foglalkoztatott
grafikus volt. Számtalan könyvet illusztrált, rajzolt képregényeket,
diafilmeket, festett akvarelleket. Egy naptár előlapért, a Frivol századelőért
280 ezer forintot adtak, két képregény lapja 75–75 ezer, két illusztrációja
24 és 30 ezer forinton végzett.
A második legdrágábban elvitt tétel az egyik legismertebb
angol kortárs művész, Julie Opie komputer animációja volt. Az LCD képernyőn
egymást váltó tájak a Kilátás a hálószobám ablakából címet viselik. Mivel
többen szerették volna megvenni, 300 ezer forintról 550 ezer forintra
licitálták.
A grafikusként és karikatúristaként számon tartott Sajdik
Ferenc az újságok hasábjai mellett rajzfilmjei révén a televízióból is jól
ismert. Most egy friss, 2009-es, Huszárok című temperáját árverezték, 90 ezer
forintért.
Sebők Imre képregényei is sokakat szórakoztattak
annakidején, amikor ennek a műfajnak divatja volt. A Magyar Ifjúságban 1960-ban
megjelent Számkivetve című képregény lapja 75 ezer, a Népszavában közölt tusrajz 60 ezer forintot kóstált.
Gugi Sándort, az egykori Aba Novák tanítványt is
előszeretettel foglalkoztatta a Népszava. Az Utazás az időben képregény
sorozata elérte a 200 ezer forintos leütést.
Vitték a Lúdas Matyi legendássá lett rajzolóinak szellemes
karikatúráit. Brenner György, Kasso
(Kassowitz Félix), Vasvári Anna, Várnai György, Hihi (Hegedűs István), eredeti
rajzaiért 10 és 27 ezer forint között koppant a kalapács.
Lengyel Sándor betűhibás plakátterveit, diafilm kockáit
szerette a közönség.
Vogel Erik franciásan könnyed, finoman erotikus akvarelljei
70 és 75 ezer, a hozzájuk készült vázlatok 34 és 36 ezer forintért találtak
gazdára. Vogel színházi díszleteit, jelmezeit, rajzait, vagy a Színházi Életben megjelent
illusztrációit jól ismeri a közönség. Két színpadtervét 80 illetve 55 ezer forintért
szerezte meg egy gyűjtő.
Kikiáltási áron, 75 ezer forintért vették meg Kádár Béla
önarcképét, 40 ezerért Faragó Géza szecessziós Táncrendjét és 12 ezerért Pólya
Tibor portréját.