Az eseményekben gazdag decemberi aukciós naptár végére maradt a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria árverése.
A 19-20. századi képzőművészeti alkotások aukcionálásában piacvezető házak három nap különbséggel léptek színre. Virág Judit az őszi árverés után másodszor alkalmazta a becsértékes módszert, a katalógusban továbbra is feltüntetve a kikiáltási árat is; a hosszabb szünet után újból árverező Kieselbach Tamás a külföldi gyakorlatot egy lépésben átvéve csak a becsértéket adta meg. Mindkét ház jelezte, hogy a tételek egy részének limitára is van; úgy tűnt, hogy a Kieselbachnál az ilyen tételek aránya jóval magasabb. A két anyagban sok volt a hasonlóság.
A szerzők listáján 50%-os volt az átfedés, mindkét háznál Mednyánszky László, Kádár Béla és Scheiber Hugó művei szerepeltek a legnagyobb számban. S noha mindhárom művésztől kínáltak a tucatmunkák mellett fontos alkotásokat is, a csúcstételek egyik háznál sem tőlük származtak: míg Virág Juditnál Berény, Vaszary, Patkó, Ámos és Schönberger neve fémjelezte a legdrágább műveket, addig Kieselbachnál Berény mellett Paál László, Czigány, Czóbel, Ziffer és Kondor.
Kortársak Kieselbachnál csak elvétve és Virág Juditnál is csak alacsony számban szerepeltek a kínálatban. Mindkét ház kizárólag 19-20. századi anyagot állított össze, alapvetően magyar művészek munkáiból. A hasonlóságok folytatódtak több művész szereplésében is: Batthyány Gyulától és Molnár C. Páltól például mindkét helyen minden elkelt, pedig utóbbi művész a szezon korábbi aukcióin kifejezetten gyengén szerepelt. Egry Józseftől viszont mindkét helyen visszamaradtak a kvalitásos, de nem balatoni motívumú munkák. A hasonlóságok mellett ugyanakkor gyorsan nyilvánvalóvá váltak a különbségek is. Virág Juditnál a tételek közel 90%-a elkelt és a 436 milliós összforgalom, ha nem is mérhető a csúcsévek eredményeihez, de a műkincspiacot is érintő gazdasági válság kitörése óta a legjobb eredmény. Közel száz tétel ára érte el az egymilliós, kilencé pedig a tízmilliós határt is. Ugyanakkor sok tételt, az előbb említett milliós kategóriákban is, becsértékének alsó határa alatt ütöttek le. Vonatkozik ez még az aukció két csúcsművére, Vaszary Pihenő a kertben című 1935 körül született olajképére és Berény Róbert 5-6 évvel korábbi Macskás csendéletére, melyeknek 24 milliós leütési ára kétmillióval maradt becsértékük alsó határa alatt. Vaszary nevéhez fűződik a csúcskategóriában a legnagyobb licitemelkedés is: ugyancsak a 30-as évekből való színpompás virágcsendélete 8 millióról indulva 19 millióig, becsértékének felső határa fölé jutott. A néhány milliós sávban kitűnő munkákat lehetett szerezni kevésbé nagynevű mesterektől is. A művész legjobb korszakából való például Pechán József 1908-as nagybányai részlete, melynek ára nem érdemtelenül emelkedett 3 millió forintról indulva 7,5 millióig.
Kieselbach kínálatában a középmezőny kevésbé volt sűrű, a csúcstételek viszont sokat ígérőek voltak. Az ígéreteknek azonban csak egy részét sikerült beváltani: Berény Róbert korai, szinte egyenesen a Nyolcak pécsi és budapesti kiállításáról érkezett gyümölcscsendélete a taksájának felső határához közeli 44 millióért kelt el, Czóbel Béla ugyancsak többszörösen kiállított fiatalkori munkája, a Lehel Ferenc Nagybányán pedig 30 milliót ért ezen az estén. Ezúttal is honorálta a piac a frissen felbukkanó műveket; így Ziffer Sándor sokáig lappangott enteriőrjéért a 8-12 milliós taksájával szemben egészen 15 millióig tartott a licit és ugyanennyit adtak Kondor Béla korai korszakának egyik legjelentősebb darabjáért, a Késes emberért is. Ugyanakkor több vezető tétel, így Czigány Dezsőnek a 20-as évek elején festett csendélete, Berény egy másik, későbbi csendélete és Perlrott Csaba Vilmos budapesti városképe visszamaradt. Kádár Bélától nem kevesebb, mint 31 tétel szerepelt, lehet, hogy a ház az egy árverésen elkelt és el nem kelt Kádár-művek kategóriájában egyszerre döntött rekordot. Összesen 51 tételt adtak el legalább egymillió forintért és ötnek az ára érte el a tízmilliót; és bár licit a kikiáltott művek túlnyomó többségére volt, a magas, egyes esetekben feltehetően a becsérték alsó határát is meghaladó limitárak miatt csak a tételek kétharmada talált vevőre. A teljes forgalom 270 millió forint körül alakult.
Pontos számok ugyan nem állnak még rendelkezésre az őszi-téli aukciós évad teljes bevételéről, a Virág Judit és a Kieselbach Galéria árverése után azonban bizton állítható, hogy az összforgalom meghaladja az elmúlt két év eredményeit, ami mindenképpen biztató jel – még akkor is, ha ugrásszerű fejlődésre a gazdasági környezet ismeretében egyelőre aligha számíthatunk.
