A Kieselbach Galéria és Aukciósház 38. festményárverésének kiállítása 2008. október 4-16-ig minden nap 10-18 óráig tekinthető meg. Szenzációk: Bortnyik Sándor (1893-1976) Lámpagyújtó, 1921, 124×90 cm, tempera, papír, karton – kikiáltási ára 100.000.000,-Ft.
A Holesch-család tuljdonából árverésre kerül egy 1912 óta, a Rónai Dénes fotóművész váci utcai műteremkiállítása óta nem látható mű: Gulácsy: a Kalapos hölgy, 1906, 33×23 cm, olaj, fatábla. Kikiáltási ára: 18.000.000,-Ft.
Báró Kohner Adolf gyűjteményéből került elő Szinyei Merse Pál: Patakpart (Táj patakkal), 1883 című festmény (37×57) cm, kikiáltási ára: 28.000.000,-Ft.
Magas kikiáltási áron indul, 26.000.000,-Ft-ról Vaszary János (1867-1939): A Fényes-fürdő Tatán (Fürdőzők a tatai tónál), 1909 című festménye.
Rippl-Ronai Jozsef (1861-1927): Zorka lila ruhában, 1918 című festménye 15 millióról indul.
AUKCIÓ: 2008. október 17. (péntek) 17 óra, Vígszínház
————————–
Virág Judit Galéria
Egy teljesen ismeretlen és különösen értékes Gulácsy Lajos kép, egy 1936 óta eltűntnek vélt Tihanyi Lajos Önarckép és egy ugyancsak ismeretlen Czóbel Béla Csendélet felbukkanásának híre járta be a sajtót az elmúlt napokban.
A Fons Amoris azaz a Szerelem kútjának témája ismert Gulácsynál, hiszen a szakma ismeri azt az 1910-ben készült vázlatot, mely ezt a témát dolgozza fel. A most előkerült meglepetés-alkotás a Fons Amoris II., a Gulácsynál jól ismert téma eddigi legszebb kibontása.
Tihanyi Lajos: Önarckép, 1920
Erre a képre a legidősebb művészettörténészek is csak egy fekete-fehér reprodukció alapján emlékezhetnek. Ez a kép ugyanis Tihanyi legtöbbet reprodukált önarcképe. 70 éve ismert volt létezése, de senki nem látta azóta. 1936 óta a szakmának nem volt tudomása a kép hollétéről. Tihanyi Párizsban megjelent monográfiájában szerepelt utoljára reprodukálva, akkori tulajdonosának megnevezésével. A portré jelentőségét mutatja, hogy azóta a fekete-fehér felvételt hat különböző Tihanyival foglalkozó tanulmány és monográfia is újraközölte.
A képet Tihanyi Berlinben festette, s a kép előkerülése azért is szenzáció, mert ebből a már kiteljesedett és igen termékeny korszakából rendkívül kevés kép hollétét ismerjük.
Czóbel Béla: Csendélet, 1908
A teljes ismeretlenségből bukkant elő ez az 1908-as Csendélet, mely a Czóbel-életmű korai, fauve-os időszakának egyik legjelentősebb alkotása. Korabeli írott forrásokból ugyan tudott róla a szakma, de eddig senki nem láthatta. Czóbel munkásságának 1900 és 1920 közötti időszakából ugyanis csak oly kevés alkotás ismert, hogy elképzelhetetlen volt a mű jelentőségének megítélése. A kép felbukkanásának puszta híre lázba hozta a korszak festészetével foglalkozó intézményeket, s nem kevésbé a műgyűjtőket, így az október 19-i aukción a kép megszerzéséért óriási versengés várható.
Mindhárom megkerült festmény-ritkaság megtekinthető a Virág Judit Galéria és Aukciósház kiállításán 2008. október 7-től.