Metropolitan Museum, New York
Világunkat kísértetek, szellemek, démonok népesítik be. Sokan érzékelik jelenlétüket, mások nem. A tudomány tagadja létezésüket, a vallás számol velük. Egy jávai földműves számára teljesen természetes dolog, hogy házi démonjait reggelenként gyümölccsel, rizzsel, édességekkel kínálja, mint ahogy a római katolikus művészettörténész a Vatikánból hozat felszentelt ördögűzőt, ha Szent Dorottya nagylábujja gyémántokkal és féldrágakövekkel díszített aranyfoglalatának szuprematista analízise kérdésében unokája ellent mer mondani neki.
A hirhedten racionális angolok nem lepődnek meg, ha kísértet kopog éjszakánként a komódon, csörgeti a sörösüvegeket, áfonyalekvárral keni be a slusszkulcsot, vagy hosszú láncot vonszolva közlekedik a nappali és az ebédlő között. Közismerten nehéz a szupernaturális jelenségeket dokumentálni. Kísértetek, szellemek, démonok nem szívesen mutatkoznak filmen, videofelvételen. Ha mégis feltűnik valami különös dolog a felvételen, alaposabb vizsgálattal rendszerint tettenérhető az emberi manipuláció: az asztráltestről kiderül, hogy vattacsomó, az ablaküvegen tükröződő arcról, hogy digitális trükk. A New York-i Metropolitan Museum: THE PERFECT MEDIUM: PHOTOGRAPHY AND THE OCCULT című kiállítása 60 olyan fényképet mutat be, amelyeken, készítőik szerint, szupernaturális jelenségek, álmok, aurák, hallucinációk, rejtett gondolatok és a halottak szellemei jelennek meg.