A modernizmus nagyjából száz évig tartott. Nem szűkíthető le a művészek
öntudatra ébredésére: az illúzióktól való megszabadulás kora minden
gondolkodó embert önvizsgálatra késztetett. A 19. század végén Dr.
Freud megmutatta az emberi tudat mélyén munkálkodó, szavaink, tetteink
nagy részét meghatározó erőket, motivációink alapvetően szexuális
jellegét, véget vetve a romantika tündérmeséinek.
Kiderült, hogy az emberi lény nemcsak jóval bonyolultabb bio-gépezet, mint amilyennek korábban sejtették, hanem meglehetősen zavaros is, gyakorlatilag mindenki ön- és közveszélyes bolondnak tekinthető. Kiszámíthatatlanok vagyunk, bárkitől, bármikor, bármi kitelik. Az emberi természet kavargó dimenzióinak feltárása óriási energiát adott az íróknak és művészeknek.
A cseh származású osztrák művész, Alfred Kubin (1877–1959) első művei Freud Álomfejtés című könyve megjelenése idején születtek. Kubin személye, sorsának alakulása maga is a freudi emberkép iskolapéldája. Földmérő apjával két éves korában találkozott először, viszonyuk alapvetően oidipuszi jellegűvé alakult. Tíz éves korában tanúja volt anyja halálának. Az esemény után többé nem rendítette meg a halál. Anyja megmerevedő, idegenné váló arca mindvégig lelki szemei előtt lebegett. Tizenegy éves korában elcsábította egy terhes nő. A nőket ettől kezdve polipszerű, amorf testű ragadozóknak látta, a szexust élet-halál küzdelemként élte meg. Tizenkilenc éves korában öngyilkosságot kísérelt meg anyja sírjánál. Nem sokkal később, 1897-ben, katonai szolgálata alatt idegösszeroppanást szenvedett. Mivel minden más munkára alkalmatlannak látta, apja 1898-ban Münchenbe küldte művészetet tanulni. Művei nagy részét magas láztól és hallucinációktól gyötörve alkotta.
München pezsgő művészeti életének hatására az addig félénk, gátlásos fiatalember kivirágzott, mint egy ritka orchidea. A német szimbolista, Max Klinger művészete tette rá a legnagyobb hatást. Képzeletbeli királyságokat, fantasztikus kreatúrákkal benépesített rémálmokat kezdett rajzolni. Kubin szerepe a szürrealizmus és az expresszionizmus megszületésében alapvető fontosságú. Tehetségét gyorsan elismerték. Négy évvel a bajor fővárosba érkezése után már a tekintélyes berlini Cassirer galériában állított ki. 1903-ban részt vett a szecessziós művészek bécsi és berlini kiállításán, 15 rajzát pedig az ismert műgyűjtő, Hans von Weber publikálta. 1904-ben csatlakozott a Phalanx csoporthoz, megkezdve Kandinsky expresszionista barátaival, a müncheni avantgardistákkal való, hosszú ideig tartó kapcsolatát. 1909-ben a Neuekünstlervereinigung, 1911-ben a Blaue Reiter körhöz csatlakozott.
Művészi sikerei ellenére Kubin képtelen volt a világot, s benne önmagát derűsebbnek látni. Életét tragédiák sorozata árnyékolta be. 1903-ban menyasszonya, Emmy Bayer tífuszban meghalt. Alig egy évvel később a súlyosan morfium függő Hedwig Schmitz lett a felesége. Szeretve gyűlölt apja 1907-ben meghalt. Az esemény Kubint A másik oldal című proto-expresszionista regény megírására inspirálta. A három hónap alatt megírt regényhez készített illusztrációival kezdődött művészetének új, élete végéig tartó korszaka. Korábbi képeinek misztikus, ködös stílusát frenetikus tusvonalak és takarékosan elhelyezett akvarell foltok váltották fel, ahogy a rémálmok helyére a mindenki által látható valóság költözött. „Nemcsak létezésünk bizarr, eltúlzott, vagy komikus vonásai tartalmazzák a legmagasabb értékeket. Az élet fájdalmas, közömbös, véletlenszerű, hétköznapi jelenségei ugyanazokat a titkokat hordozzák”, írta.
Kubin művészi fejlődése legaktívabb szakaszának az első világháború vetett véget. Már házassága elején érezte, hogy az energiáit adó víziók gyengülni kezdenek. Az utazások nem töltötték fel képzelőerejét, inkább összezavarták gondolatait. Egyre visszahúzódóbb lett. A háború alatt a Blaue Reiter csoport feloszlott, tagjainak egy része elesett a frontokon. Míg egyre magányosabbá vált, 1920-ra művészi karrierje már szilárd alapokra került. A legnevesebb német és osztrák galériákban állított ki. Nyomatkészítőként és illusztrátorként is ismertté lett. Több mint 140 könyvet illusztrált élete során. Az ausztriai Zwickledtben vásárolt, 12. századi kastélyába zárkózva élt, csak levelezés útján tartott kapcsolatot a világgal. Nem hallgatott rádiót, nem olvasott újságot, művészetén kívül semmi más nem érdekelte. Nagyon meglepődött, amikor a nácik 1938-ban bemasíroztak Ausztriába. Művészbarátai többségével ellentétben őt nem tiltották be a hitleristák. Műveit kiállíthatta és még együttműködésre sem kényszerült. Őt nem kellett betiltani, börtönbe, koncentrációs táborba zárni. Már régen saját, belső börtönében élt. Az egész élete során betegségeiről képzelgő Kubin hosszú életet élt. 82 éves korában, 1959-ben, nagyra értékelt művészként halt meg.
A New York-i Neue Galerie Alfred Kubin: Drawings, 1897-1909 című kiállításán bemutatott, fekete-fehér tussal és szórópisztollyal, vastag kartográfiai papírra készült képein a frissen analizált psziché rémképei jelennek meg: szörnyek, démonok és mitológiai lények, állati impulzusoknak engedelmeskedő emberek nyüzsögnek a lapokon, ahogy Kubin feltérképezte a tudatalatti világának árnyékos szögleteit. A képek sötét hangulatához igazodik a galéria dekorációja is. A falakat feketére és barnára festették. Az ajtónyílásokat vastag, vörös bársonyfüggönyök zárják. Kubin kísérteties fénnyel megvilágított halotti maszkját koporsószerű üvegtartályban állították ki. Mintha egy horrorfilm díszletei között járnánk. A falakon szexualitással és halállal átitatott képek függnek. Az Apa és fiú című kép mintha egy, az Oidipusz komplexusról szóló tankönyv illusztrációjának készült volna. A hintaszékben ülő öregember haja a szék háttámlájára omlik, keresztül egy fiatalember markán, aki az öreg hajkoronáját rázza, hogy kiessenek belőle a pénzérmék. A tojás című képen csontvázszerű, dagadt hasú, terhes nő áll nyitott sír szélén. A Föld: Valamennyiünk anyja című képen terhes boszorkány emberi fejekkel veti be a szántóföldet. A szopó kreatúra című képen óriási polipok tapasztják karjaikat a női húshoz. Más képeken meztelen nőket majmok fenyegetnek. Kubin A másik oldal című regényéhez készített illusztrációi a Perle nevű város szétmállását mutatják. A regény igen nagy hatással volt Franz Kafkára, aki Kubin művének számos részletét beépítette A kastély című munkájába.
Neue Galerie, New York