Szót sem kellene róla ejteni, annyira nyilvánvalóan és rémületesen rossz Hervé Loránth Ervin Robert Capa híres képe alapján elkészített milicista szobra. De sajnos egy abszolút frekventált helyen, a Lánchíd pesti hídfőjénél terpeszkedik a maga 7,5 méterével és 4 tonnájával. Kikerülni nem lehet, de lenyelni sem. Állítólag egy egész hónapig. Állítólag nem is szobor, hanem „köztéri meglepetés” az Art Market Budapest számára. Durva meglepi.
Fotók: Cséka György
A szobor szinte semmilyen értelemben nem értékelhető. Mintha egy bedrogozott tapír gyurmázta volna emlékezetből, egy olyan fénykép alapján, amit sosem látott. Nem tudni, a Gulliver-szerű óriás miért szenved annyira? Mert elejteni készül túlméretezett elefántlövő puskáját, amelyet egyébként sem érinthetne meg, a puska tusán lévő nagyszerű és informatív felirat szerint? Mert a szobrász teljesen hülye pózban döntötte három fémrúdra, amelyek a hátába és két fenékgerezdjébe fúródnak fájdalmasan? Mert nem tudja, mi a célja a jobb keze mellett álló posztamensnek, ami zavarja, amit megpróbált megkapargatni, hátha kiderül, mi van benne?
Az alak szenved és a nézői is, akik rendkívül elegáns piros-fehér jelzőszalaggal vannak kívül rekesztve a milicista szenvedésén. Nem nagyon érthető, ki és miért gondolta azt, hogy egy fotográfia színre vihető úgy, hogy pusztán az alakot szakítjuk ki belőle és formázzuk meg, nagyjából baltával? Mit akar ez a fotóból kihasított és elnagyolt szobor jelenteni a Gresham-palota előtti füvön? Hogy Robert Capa világhírű, magyar származású fotós volt és a mintakép az egyik leghíresebb fotója és mekkora poén, hogy kikopizzuk, majd 7,5 méteresre és röhejesre torzítjuk belőle a milicistát, aki itt a füvön fog épp most elesni?
Ha szó szerint vesszük a szobrot, leginkább azt jelenti, hogy Magyarország, Spanyolország, és a köztársaság épp most bukik el egy köztársaságpárti milicista alakjában. De nem tűnik valószínűnek, hogy bárki is vacakolt volna itt jelentéssel vagy egyáltalán, gondolatokkal, amikor ezt a szobrot „megálmodta” és egy bedrogozott tapír értő kezeire bízta.
A szobor amúgy tökéletesen és hézagmentesen illeszkedik a Budapestet pár éve elárasztó ostoba, közhelyes, értelmetlen és/vagy felháborító, de mindenképpen hazug és művészi értelemben semmilyen értéket nem képviselő szobrok sorába. Méltó és bérelt helye lesz immár Columbo, Puskás Öcsi, Roskovics Ignác, Ronald Reagan, Cseh Tamás, a Blikket áruló rikkancs, a Teleki téri alakok szobrai, és az eddigi, mindenféle és kizárólag negatív értelemben vett csúcsmű, Párkányi Raab Péter Szabadság téri, német megszállási emlékműve mellett.