A műemlékvédelemmel foglalkozó művészettörténészeket, régészeket, építészeket, restaurátorokat tömörítő Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE) nyílt leveléhez több szervezet is csatlakozott. A z MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat és Óvás! Egyesület is az aláírók között van, valamint Kelecsényi Kristóf, a CentrArt Egyesület elnöke és Mezei Emese, a CentrArt tudományos titkára.
A hazai műemlékvédelem aggasztó helyzetéről a Várnegyedet érintő átépítések kapcsán az artportal is írt, többek között a Lővei Pállal készült tavalyi interjúnkban. Lővei az ÉS augusztus 25-i számában tett közzé terjedelmes írást a műemlékvédelem intézményrendszerenének tönkretételéről Halloti beszéd címmel.
A nyílt levél szövegét a RÉKE honlapja alapján közöljük.
Nyílt levél a műemlékvédelem felszámolásáról
A műemlékvédelem intézményei a rendszerváltás óta a folyamatos átalakítások miatt és ellenére sem tudtak megfelelni a társadalom, az egyházak és az államigazgatás elvárásainak. Mindezt érzékelve a szakemberek számos koncepciót, stratégiát készítettek, azonban a döntéshozók ezeket rendre figyelmen kívül hagyták.A műemlékvédelem megmaradt, szervezetileg széttagolt, nem összehangoltan működő állami szervei – járási hivatalok, minisztériumi főosztályok, állami tulajdonú kft – ma nem alkalmasak arra, hogy ellássák a műemlékvédelem alapfeladatait, amelyek elsősorban nem az állami presztízsberuházásokban való közreműködést jelentik. A még mindig hatályos 2001. évi Kulturális Örökségvédelmi Törvényben és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokban meghatározott állami alapfeladatok közül napjainkra lényegében csak a hatósági eljárás maradt meg. Megszűntek az állami műemlékvédelem kezdeteitől végzett olyan alapfeladatok, mint az ország feltáratlan és folyamatosan pusztuló műemléki értékeinek számbavétele, a védett műemlékállomány felülvizsgálata és az ezekre épülő törlési valamint védési eljárások lebonyolítása, a műemlékjegyzékek és topográfiák összeállítása. 2017-re eltűnt az összes szakmai periodika és könyvsorozat, holott ezek a kiadványok nem pusztán a műemlékvédelem, hanem a történeti, építészettörténeti és művészettörténeti alapkutatások közlésének is elsőrendű, széles nemzetközi elismerést élvező fórumainak számítottak. A műemléki gyűjtemények a Kárpát-medencei épített örökséghez kapcsolódó terv- és kutatási anyagok egyedülálló archívumai voltak, amelyek bezárásával megszakadt egy, a 19. század közepe óta tartó folyamat.
Meggyőződésünk, hogy hazánk épített öröksége az európai kulturális örökség integráns része, ennek megóvása és átörökítése a jelen helyzetben veszélyeztetett Magyarországon. Felkérjük a hazai- és európai társintézményeket, szakmai/civil szervezeteket, tudományos intézeteket valamint a kultúrpolitika alakítóit, hogy minden fórumon hallassák hangjukat egy újjászervezett műemléki intézmény létrehozása érdekében.
Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete
A nyitóképen a Szentháromság tér. A felvétel a Pénzügyminisztérium építésekor, 1903-ban készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.001