A hatvanas évektől napjainkig készült, avant-garde alkotások gazdag tárháza, a nizzai Musée d’Art Moderne et d’Art Contemporain (MAMAC) októbertől bemutatja Niki de Saint Phalle öt, közelmúltban restaurált fontos művét.
Niki de Saint Phalle, az Új Realizmus (Nouveau Réalisme)-mozgalom egyetlen nőtagja, halála előtt egy évvel, 190 alkotásból álló gyűjteményt ajándékozott Nizza városának, amelynek gondozója a Musée d’Art Moderne et d’Art Contemporain lett. 2002 óta, a múzeum egyik önálló termében együtt láthatók a közelmúlt két nagy művészének, Niki de Saint Phalle-nak, valamint alkotó- és élettársának, Jean Tinguelynek a munkái.
A felhasznált anyagok elöregedése, a fény romboló hatása, más esetben az ismétlődő kiállítások igénybevétele miatt olyan rossz állapotba került Niki de Saint Phalle néhány különösen jelentős szobra, hogy azok alapos restaurálásra szorultak. Emiatt nem kerülhetett hosszabb ideje közönség elé többek között az az öt szobor, a La Mariée sous l’arbre (1963-64), a Vénus (1964), a Nana Boule sans tête (1965 körül), az Erica ( 1965) és a Nana noir Upside-down ( 1965-66), amelyeket most megújulva láthatunk.
A restaurátorokat leginkább az állította nehéz feladat elé (mint, ahogy a szobrok gyors elöregedését is főleg ez indokolja), hogy Niki de Saint Phalle, aki csak 1967-ben tért át a poliésztergyanta használatára, kezdetben nemesnek egyáltalán nem mondható, leginkább hulladékból válogatott anyagokat használt fel, amelyeket azután kezdetleges eljárással, sokszor túladagolt ragasztóanyag segítségével állított össze.
A legtöbb gondot az úgynevezett «fehér korszakból» származó, és a művész munkásságának fontos állomását jelentő «La Mariée sous l’arbre» (Menyasszony a fa alatt) okozta. A szobornak és installációnak egyaránt felfogható, a nevezetes «Naná»-k születését előrevetítő alkotást három nagyobb egység, az alap, a terebélyes fa és az alatta fekvő figura, a menyasszony képezi. Az alapot egy gipszbe áztatott takaró szolgáltatja, ezen fekszik, a mellette elhelyezett borosüveggel és pohárral, a valódi hímzett, csipkés, fehér ruhába, körömcipőbe öltöztetett menyasszony. Föléje magasodik a fémvázra épített, műanyag gyerekjátékokkal, különféle állatkákkal, művirágokkal túlterhelt, színes fa. Amint a leírásból is kitűnik, a restaurátoroknak sokféle anyaggal kellett dolgozniuk, és természetesen, minden anyag más és más műszeres vizsgálatot, más és más technológiai eljárást igényelt. Munkájuk egyik látványos eredménye, hogy az idők során megroggyant fa, visszanyerve eredeti méretét, mintegy 50 cm-vel lett magasabb, mint a restauráció elött volt. A «La Mariée sous l’arbre» mostani bemutatása azért is különleges esemény, mert a nizzai múzeumba kerülése előtt a művész tulajdonában volt, és csak ritkán került kiállításra.
Niki de Saint Phalle öt szobrának restaurálási költségeit a Fondation BNP-Parisbas, az az alapítvány fedezte, amely a kutatási és szociális programok támogatás mellett, a kortárs tánc-, cirkusz- és képzőművészet odafigyelő mecénása is.