André Lanskoynak komoly gyűjtőköre van, és alkotásai tekintélyes közgyűjteményekben, köztük a New York-i Salomon R. Guggenheim Museumban és számos francia múzeumban vannak jelen, ennek ellenére olyan, teljes életműre kiterjedő, retrospektív kiállítást, mint amit a LaM (Lille Métropole Musée d’art Moderne, d’art Contemporain et d’art brut) rendezett Villeneuve d’Ascq-ban, eddig még nem láthattunk Franciaországban.
A több mint százötven mű nemcsak Lanskoy festészetével ismerteti meg a látogatókat, de kollázsaival, könyvillusztrációival, mozaik -és kárpiterveivel is.
A orosz arisztokrata családból származó Lanskoyt sokhelyütt autodidakta művészként említik, sőt pályájának első, figuratív korszaka miatt sokan, köztük Wilhelm Uhde is, naiv festőként tartották számon, annak ellenére, hogy 1918-tól egy ideig Alexandra Externél tanult Kievben, Párizsba érkezése után, 1921-től pedig a Grande-Chaumière Akadémiát látogatta. De sokat tanult Mihail Larionovtól is, aki tanácsai mellett feleségével, Natalja Goncsarovával együtt egyéb módon is hathatós segítséget nyújtott Lanskoy pályájának elindulásához. Nekik köszönhetően már 1923-ban részt vehetett a párizsi orosz művészek csoportos kiállításán, és képei együtt szerepelhettek többek között Chagall és Soutine festményeivel.
A kiállítás kíváló alkalmat ad annak megértésére, hogyan válhat egy éveken át figuratív képeket készítő festő a benne megérlelődő külső hatások és benyomások következtében absztrakttá. A figuratív korszaknak szentelt első rész Lanskoy orosz kultúrától átitatott festményeit, portréit és hétköznapi jeleneteket ábrázoló képeit mutatja be, amelyeken hangsúlyos szerepet kapott az orosz folklór is. Egyszerű, «naiv» ábrázolásmódjának magyarázata sokkal inkább a világ felfedezésének, megismerésének gyermeki tisztaságú, konvenciók nélküli feldolgozásában, mint a festői tudás hiányában rejlik. Amint azt az átmeneti periódus kevéssé ismert és ritkán látható guasai tanúsítják, Lanskoy fokozatosan közeledve, több évi kísérletezés után jutott el a teljes az absztrakcióig. 1937-től festményeinek alakjai, tárgyai egyre sematizáltabb formát öltöttek, és a tendenciát felgyorsította mecénásának és gyűjtőjének, Roger Dutilleulnek újonnan vásárolt Klee és Kandiszkij – képeivel történt találkozása.
Első, élénk színekkel teli absztrakt kompozícióival 1944-ben Jeanne Bucher galériájában jelenkezett a nyilvánosság előtt. E kiállítás alkalmával ismerkedett meg és került közeli barátságba a nála jóval fiatalabb, szintén orosz származású, Nicolas de Staëllel, akire munkásságát is befolyásoló, mély benyomást tettek Lanskoy alkotásai. Lanskoy absztrakt festészetének markánsan egyedi stílusa az ötvenes évek elejére teljesedett ki, és ez éppen arra az időszakra esett, amikor a lírai absztrakt fénykorát élte Franciaországban.
Figuratív, átmeneti és absztrakt korszakainak bemutatása mellett, jónéhány olyan művész alkotásával is találkozhatunk, akiknek munkássága valamilyen módon kapcsolódott a művészhez: olyanokéval, akik rá hatottak, és olyanokéval, akiket az ő festészete inspirált. Ily módon kerültek a kiállításra Lanskoy alkotásai mellett többek között Chagall, Charchoune, Exter, Kandinszkij, Punyi, Soutine, de Staël és Zack művei is.
Lanskoy, un peintre russe á Paris (Lanskoy, egy orosz festő Párizsban) LaM, Villeneuv d’Ascq – 2012. január 15-éig