Ha Picassónak békegelamb a „címerállata” egy napraforgó láttán pedig Van Gogh-ra asszociálunk, akkor a nagy robajjal járó elektromos kisülés villáma csakis Paul Fryer félreismerhetetlen védjegye lehet. A brit művész szobrai és installációi gyakran készülnek fizikusok segítségével, ami nem meglepő, hiszen munkáiban felhasznált már mini fúziós reaktort, Deux et Machina című Hirst gyűjteményben lévő műve pedig nem más mint egy óriási nagyfeszültségű szerkezet, ami villámszerű kisüléseket idéz elő.A torinói Guido Costa Projects kiállítóterében Mártír címmel látható Fryer legújabb helyspecifikus instalációja. Az L alakú kiállítóteret egy (látszólag) magasfeszültségű vezeték tölti be, a látgatókat pedig „életveszélyre” figyelmeztető táblák rémisztgetik. Időnként elsötétül a tér, és a vezetékek találkozásának pontján villámok csapnak fel. A látszólagos üzemzavart egy test idézi elő. A vezetéken hanyatvetett műgyanta szobor John Feeks-nek állít emléket, aki 1889-ben Manhattan felhőkarcolói között feszített ki kábeleket és itt, a város fölött érte áramütés. Feeks halála fordulópontot jelentett az amerikai technika-történetben; baleset óta a magasfeszültségű vezetékeket szigorúan föld alatti kébelekben vezetik, az elektromos szék használatát pedig Feeks balesete után tesztelés nélkül tudták bevezetni.
A Fryer életmű a „mártír” révén egy újabb látványos darabbal gazdagodott.