A Musée Jacquemart-André páratlan szépségű tárgyakon keresztül ismerteti meg a közönséget egy ma már elfeledett európai nép, a trákok kultúrájával. A Balkán-félszigeten élő trákok már az időszámítás előtti második évezredben igen fejlett kultúrával rendelkeztek. Ezt azonban, mivel az írást nem ismerték, és így írásos emlék nem maradt fent tőlük, csak a felszínre került tárgyak tanúsítják. A különféle fémek feldolgozásában olyan magas fokot értek el, hogy  – amint az a kiállításon is látható – az antik ötvösművészet lenyűgözően szép darabjait hozták létre, mégpedig jóval a görögök és rómaiak előtt. Tőlük származnak az eddig ismert  legrégebbi aranytárgyak. A trákok története, akikről a legrégebbi írott forrást Homérosz nyújtja, a római birodalom terjeszkedésével ért véget. Az egyik utolsó és talán legismertebb trák Spartacus volt.
A trákok az ókori egyiptomiakhoz hasonlóan, még életükben elkészítették az uralkodók temetkezési helyét, ahova azokat a földöntúli élethez szükséges tárgyaikkal együtt temették el. Az uralkodó halála után a kiépített sírboltozatra földet hánytak, így mesterséges domb keletkezett. Ezekből, a mai Bulgária területén nagy számban létrehozott úgynevezett halomsírokból páratlan értékű kincsek kerültek elő, korábban többnyire a véletlennek, az utóbbi években pedig a szisztematikus kutatásnak köszönhetően. A 165 darabból álló, több mint húsz kilónyi rogonezi aranykincsekre 1985-ben egy öntözőcsatorna építése közben talált rá egy munkás, legutóbb, 2004-ben pedig a Szófiától 200 kilométerre fekvő Trák királyok völgyében, az archeológusok tártak fel egy újabb halomsírt, amely érintetlenül őrizte meg az évezredek óta elásott kincseket.
Az aprólékos, finom kidolgozású és motívumgazdag arany és ezüst ékszerek, harci eszközök, lódíszek és királyi lakomáknál használt edények páratlan szépsége kíválóan érvényesül a felfedezés izgalmát keltő, érdekes kiállítási rendezésben: a látogató egy rekonstruált királysíron át  jut a termekbe, ahol félhomály uralkodik, és csak a vitrinekben őrzött tárgyakra irányul fény.
Musée Jacquemart-André, 2006. október 14 – 2007. január 31.