Az értékelésen megtudhattuk: a tavalyi évben 115 ezer látogató kereste fel a budapesti Ludwig múzeumot, ez a szám 40 ezerrel több az előző évinél. Ezer fős minta alapján a tipikus Ludwig látogató 28 éves, budapesti, felsőfokú végzettséggel rendelkező nő, aki sokat internetezik, szabadidejében olvas és könnyűzenét hallgat, kevés időt tölt televízió nézéssel, havonta jár moziba, negyedévente múzeumba és félévente színházba.
Egy másik felmérés szerint 9 millióan fordulnak meg éves szinten hazai múzeumokban, ebből 115 ezren a Ludwigba váltottak jegyet az állandó kiállítás mellett a nyolc időszaki tárlat valamelyikére. A legtöbben a Ludwig Goes Pop-ra, de a sikertárlatok közé tartozott Zsigmond Vilmos fotográfiai munkásságának bemutatása is.
Gyűjteménygyarapítás 2015-ben
A hetvenes évek konceptuális művészetének gyűjtése a múzeum fő profiljába tartozik, ezen a területen hiánypótló vásárlásokat tűztek ki célul. A konceptuális művészet sokszorosítható és efemer műveket is magában foglal, gyűjtésük múzeológiai problémákat is felvet, több tárgy értéke csak kontextusában mutatkozik meg, ez befolyásolja a gyűjteményezési stratégiát. Elsősorban a neoavantgarde első és második generációjától vásároltak, akik a hetvenes évek második felében léptek színre. A Ludwig Múzeum kiállítási koncepciója és a gyűjteményezés szinkronicitása miatt minden évben sort kerítenek egy életmű részletes bemutatására ebből a korszakból, idén Érmezei Zoltán Vissza/Előretekintés című kiállítása illeszkedik ebbe a sorba. A tavalyi vásárlások közé tartozik Türk Péter műve, amelyre a Paksi Képtárban, Peternák Miklós által rendezett kiállításon figyeltek fel, Tót Endre művészkönyvei és Szalay Péter szobra. Igyekeznek fiatal alkotóktól is vásárolni. A kereskedelmi galériákkal szemben a Ludwig, mint állami intézmény nagyobb kockázatvállalást engedhet meg magának ezen a téren – mondta el Fabényi Júlia – kereskedelmi szempontokat figyelmen kívül hagyva kifejezetten szakmai nézőpontból szavazhat bizalmat a legfiatalabbak közül a kiválasztottaknak. Ajándékozás útján kerültek a gyűjteménybe orosz művészek alkotásai az Ural Vision Galériától, és Bolygó Bálinttól egy rajzológéppel készült folyamatábra.
Folytatják a multimédiás művek vásárlását, sőt a múzeum új kezdeményezésként felvállalta ennek a műtárgytípusnak az archiválási, dokumentálási, bemutatási, restaurálási, konzerválási problémáit. A Ludwig Múzeum ennek a minden múzeumot érintő muzeológiai szakkérdésnek közép-kelet európai módszertani központjává kíván válni a belátható jövőben. Fotográfiától a videómunkákig, multimédiás műalkotásokig többféle műfajban gondolkoznak a megoldásokról, a német ZKM mintájára és a Képzőművészeti Egyetem posztgraduális retaurátor képzésében is részt kivánnak venni. Kónya Béla restaurátor vezetésével decemberben első ízben megrendezték a szakembereknek szánt, gyakorlati kérdésekkel foglalkozó MAPS (Media Art Presevation Symposium) konferenciát, a Peternák Miklós vezette c3 Alapítvánnyal együttműködésben, nemzetközi előadók részvételével.
Második éve fut a COLLAB Művészeti Együttműködési Program (2015-18), amely a művészek és közösségek közötti párbeszédet segíti elő és nemzetközi véleménycserére irányul az EU Kreatív Európa programja keretén belül. A 244 ezer euro összköltségvetésű uniós programban 6 ország vesz részt, minden intézmény 50 százalékos önrésszel. A Ludwig az idén rezidenciaprogrammal száll be, az elkészült alkotásokat a 2017-es liverpooli biennálén szeretnék szerepeltetni.
2015 szeptember végével a velencei képzőművészeti és építészeti biennale feladatköre a Ludwig múzeumhoz került, Fabényi Júlia mint nemzeti biztos felügyeli a Boros Géza vezette Biennále iroda munkáját. Fő céljuk jelenleg egy 1948-ig visszakereshető, kutatható archívum, adattár létrehozása, amely bemutatja a velencei biennálék történetét és felkészülési lehetőséget biztosít a pályázó kurátorok számára.
A májusban nyíló építészeti biennale magyar résztvevőjéről decemberben döntést hoztak, az egri Arkt Építészstúdió pályázatát fogadták el, akik egy elhagyott épületet mentettek át kreatív térré, alacsony anyagi befektetéssel.
A 2016-os kiállítási program
Január 29.- február 28 : Záborszky Gábor: Fúgák. Guida – Riposta – Repercussio. 1976-2015 című retrospektív kiállítása.
A festészeti osztályban végzett, transzavantgarde-hoz kapcsoló, élete során plasztikai és anyagkísérleteivel dolgozó művésztől 15 új munka is bemutatásra kerül a régiek mellett, Fitz Péter válogatásában.
Február 5.- március 27. : Érmezei Zoltán életműkiállítás.
ÉRMEZEI Zoltán: Életprogram (Life-program, é.n., grafika, 29,7×21 cm.
magántulajdon)
A 80-as évek alternatív művésznemzedékének alakja idén lenne 60 éves. A hivatalos művészeti kánont elutasító, a filozófiai irányzatok képzőművészeti vetületét kereső, 10 évig kizárólag elméleti kérdésekkel foglalkozó művész számos eddig nem látható, raktárakban nyugvó művét kontextusba helyezve mutatják be Beke László, Gál Georgina és Uhl Gabriella kurátorok.
Március 1.- április 17. Képtaktikák. A Tóth Árpád és Üveges Krisztina által kurált tárlat a makói művésztelep munkásságát dolgozza fel 1977 és 1990 között, különös teintettel arra, hogy a különböző sokszorosítási technikák, a szita és offszetnyomás milyen változásokat hoztak a magyar grafika világában.
Sarkadi Péter: Munkácsy: Ásító, 1985, ofszetnyomat (ed.75) 420×300 mm
A tavaszi fesztivál ideje alatt ( április 16.- június 20. ) Szenvedély címmel a berlini Künstlerhaus Bethanien nemzetközi kiállítását fogadja be az intézmény, a magyar kísérő tárlat pedig Készman József válogatásában, Rock- Tér- Idő címen a könnyűzene és képzőművészet kapcsolatát, a rajongói magatartásformákat vizsgálja, művészeti és szociológiai értelmezésekben.
A nyár folyamán (július 8. – szeptember 11.) a magyar származás Peter Farago és felesége, a svéd Ingela Klemetz Farago Nők Chanelben című tárlata kelet-európai modellek divatfotóival elmesélt történeteivel jelentkezik. A nagy divatcégeknek dolgozó házaspárt jelenleg a divatfotózás legkreatívabb alkotói között tartják számon.
Július 15.- szeptember 11.: Albánia és Koszovó kortárs művészetét mutatják be, kiemelve a balkáni kontextusból.
Az év legnagyobb szabású kiállításának a Budapesti Őszi Fesztiválra időzített (któber 7. – 2017. január 8.), Bartókról szóló rendezvényt szánják. Az évforduló kapcsán zenetudósok és képzőművészek közösen szólnak Bartókról, akinek képzőművészeti hatása mellett elméleti munkássága, hangtani elemzései is bemutatásra kerülnek. A reflektív festmények mellett fény és hanginstallációk is szerepelnek majd a kiállítótérben.
Európa idei kulturális fővárosa, Wroclaw, azzal a csavarral mutatkozik be, hogy kiállításaikat nem a lengyel városban rendezik meg, hanem különböző európai helyszíneket kerestek. Igy kerül a budapesti Ludwigba (szeptember 30. – december 4.) két kiállítás, Vadnyugat címmel az avantgarde Wroclav története, Young Poland címen pedig egy varsói székhelyű lengyel magángaléria anyaga.