A nemzetközi művészeti sajtóban szereplő hírek legalább 10-20%-a perekről szól. Számos restitúciós ügy dől el bíróság előtt, sokszor örökösök civakodnak a hagyaték elosztásán, máskor hamis művek vásárlói próbálják visszaszerezni pénzüket, de volt már példa arra is, hogy bírósági ítélettel akartak egy művészt egy „jelentős alkotás” elkészítésére kényszeríteni. A legfrissebb ügyben arról folyik a vita, ki egy igen jelentős és drága Picasso-szobor jogszerű tulajdonosa.
A két szembenálló fél a művészeti színtér legfontosabb szereplői közé tartozik, ezért vitájukat a sajtó világszerte nagy érdeklődéssel követi és a figyelmet természetesen a vitatott szobor értéke is növeli. A dolgok jelenlegi állása szerint Larry Gagosian, napjaink talán legismertebb műkereskedője és a katari emír, az egyik legnagyobb műgyűjtő családja is az 1931-ben készült szobor tulajdonosának vallja magát. Gagosian ugyanakkor hangsúlyozza – hiszen nyilván nem áll érdekében elmérgesíteni a viszonyt a talán legtőkeerősebb műgyűjtővel – hogy ő nem az emír családjával, hanem az azt képviselő ügyvédi irodával áll vitában, ami most úgy tűnik, már csak bírói döntéssel lesz rendezhető.
A vitatott mű: Pablo Picasso 1931-es női portréja a MoMA kiállításán.
© Estate of Pablo Picasso/Artists Rights Society (ARS), New York,
fotó:Philip Greenberg, forrás: nytimes.com
A kérdéses alkotás, ami még február elejéig a New York-i MoMA Picasso szobrainak szentelt blockbuster tárlatán látható, mindeddig Picasso egyik lánya, a Marie-Thérèse Walterrel fenntartott kapcsolatából született, most 80 éves Maya Widmaier-Picasso tulajdonában volt. Jelenleg úgy tűnik, Widmaier-Picasso kétszer adta el a szobrot: először 2014 novemberében 42 millió dollárért a katariaknak, majd 2015 májusában 106 millióért Gagosiannak, aki rögtön jelezte, hogy ő csak közvetítő és egy ügyfele megbízásából kívánja megvenni a ritka alkotást. Gagosian egyébként számos Picasso-művet értékesített már, kitűnő kapcsolatokat ápol a mester több leszármazottjával és éppen Maya Widmaier-Picasso lányával, Dianával közösen készítette elő az egyik New York-i galériájában 2003-ban megrendezett, máig emlékezetes show-t Picasso szobraiból.
A most vitatott alkotást is kiállította már, mégpedig 2011-ben egy másik New York-i galériájában, s az akkor még nem eladó műre saját állítása szerint 100 millió dollárt meghaladó ajánlatokat kapott. Ezért is tartja érthetetlennek, miért adta volna most el az örökös a szobrot ennél nagyságrendileg alacsonyabb összegért. Bármennyire is érthetetlen ez az ár, a katariak ügyvédje be tudott mutatni egy erről szóló adás-vételi szerződést, amelyben viszont benne van, hogy a szobor tulajdonjoga csak a teljes vételár kiegyenlítésével száll át az emír családjára. A szerződés megkötésekor csak az első, 6,5 millió dolláros részletet utalták át.
Maya Widmaier-Picasso. Forrás: francetvinfo.fr
Amikor Diana tájékoztatta anyját a 100 millió feletti vételi ajánlatról, Maya Widmaier-Picasso azonnal érvénytelennek nyilvánította a katariakkal kötött szerződést és visszautalta a 6,5 milllió dollárt. A katariak elismerik, hogy Picassóék ügyvédje tájékoztatta őket a szerződés felbontásáról, aminek indokaként Widmaier-Picasso „a szerződés teljesítéséhez szükséges mentális kapacitásának egészségi okokból előállt hiánya” volt megjelölve. Gagosian azt állítja, hogy ő erről a szerződésről most néhány hete hallott először, amikor a szobor bekerült a MoMA kiállítására. Ő időközben a vételár háromnegyedét már kifizette és szerződésének megfelelően a szobor jogszerű tulajdonosának tekinti magát.
Larry Gagosian. Forrás: gagosian.com
A bíróságnak a kialakult helyzetben arról kell döntenie, jogszerű volt-e Widmaier-Picasso részéről az első szerződés felbontása. Egy-két kérdés azonban talán örökre nyitva marad: mindenekelőtt az, miért adta (volna) el a Picasso-örökös a szobrot a katariaknak mélyen piaci értékén alul. Egyelőre kérdéses, milyen címre küldik majd el a szobrot a MoMÁ-ból, miután a tárlat február 7-én bezár. Ezt persze a sajtó is szeretné megtudni Glenn D. Lowry-tól, a MoMA igazgatójától, ő azonban érthető módon igyekszik kimaradni ebből a vitából és a kérdésekre csak annyit válaszol: „No comment”.