Az Akadémiák Európai Szövetsége (European Alliance of Academies) a tekintélyes berlini Művészeti Akadémia (Akademie der Künste) kezdeményezésére jött létre – utóbbinak több magyar tagja is van, köztük Szabó Isván, Nádas Péter, Eötvös Péter és Kurtág György. Az európai szervezethez eddig 65 nemzeti akadémia csatlakozott az EU csaknem valamennyi országából, továbbá Nagy-Britanniából és Norvégiából, köztük Magyarországról a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) és a Szépírók Társasága. A Szövetség célja a szolidaritás eszméjének, a művészet és gondolkodás szabadságának védelmezése, többek között a – különösen a COVID-19 járvány politikai következményeként felerősödött – bezárkózó és kirekesztő politikával szemben. A 2020 októberében tartott alakuló konferencián elfogadott Berlini Manifesztum hangsúlyozza, számos európai országban napjainkban olyan kultúrpolitikának lehetünk tanúi, amely a művészetet és a kultúrát kizárólag nemzeti szinten képes értelmezni, és amely egyre súlyosabban korlátozza ezt a területet. Ez számos akadémia, múzeum és kulturális intézmény függetlenségét veszélyezteti, sérti a művészet szabadságának az Európai Unió Alapjogi Chartája 13. cikkelyében rögzített jogát.
A szövetség az elmúlt napokban hibrid – részben élő, részben online – konferenciát tartott a művészi szabadság európai helyzetéről, ennek egy 74 perces video-összefoglalója, benne Heiko Maas német külügyminiszter és a két magyar felszólaló – Ferencz Győző, a SZIMA ügyvezető elnöke és Czinki Ferenc, a Szépírók Társasága alelnöke – helyzetelemzésével itt tekinthető meg.

A konferencia kapcsán kiadott közlemény, amit a rendezvénynek otthont adó berlini Akademie der Künste elnöke, Jeanine Meerapfel filmrendező ismertetett, hangsúlyozza, hogy ha az EU valamelyik tagországában korlátozzák a művészet és a véleménynyilvánítás szabadságát, az egyben támadás a többi országban érvényesülő demokratikus jogokkal szemben is. E jogokat csak közösen sikerülhet megvédeni.
A közlemény szerint Magyarországon az Orbán-kormány és a FIDESZ kulturális területen szisztematikusan korlátozza az intézményi függetlenséget és példaként említi a Színház- és Filmművészeti Egyetem átadását egy kormányközeli alapítványnak és az egyetemek autonómiájának általános megszüntetését, amit a magyar kormány a modellváltás szükségességével indokol. A lépések bírálói szerint ugyanakkor e lépések valódi célja az, hogy a magyarországi oktatásnak nacionalista és klerikális irányt szabjon. Ezért az Akadémiák Európai Szövetsége „minden rendelkezésre álló jogi eszközzel” fellép a művészetek szabadságát veszélyeztető magyarországi lépések ellen. Ezek keretében az Alkotmányos és Emberi Jogok Európai Központjával (ECCHR) együttműködve panaszt tesznek az ENSZ kulturális jogok ügyében illetékes raportőrénél, Karima Bennoune-nél, és online petíciót nyújtanak be az Európai Parlamentnek.
Nyitókép: Harmadik figyelmeztetés, 2020.09.06. Fotó: Szemerey Bence/SZFE-HÖK