Grayson Perry, a tranzvesztitaként elhíresült kerámikus 2003-ban a Turner Díj elnyerésével került a brit művészet élvonalába. Aprólékosan díszített kerámiavázái és fotói gyakran önéletrajzi eseményekből merítenek, az elővárosok brutális hangulatát idézik fel szociálisan érzékeny megközelítésben.A londoni Victoria Miro Galéria Perry új kiállítását mutatja be, ez a tárlat azonban sokkal mélyebb és összetettebb, mint Perry korábbi kiállításai. A művész Lincolnshire néprajzi múzeumaiból kölcsönzött tárgyak között mutatja be legújabb fotóit és kerámiáit, a múltat és jelent szerves egységgé kapcsolva. A kiválasztott tárgyak a halálhoz és a viktoriánus korhoz kötődnek. A galéria hangulatát egy fából készült halottaskocsi dominálja. Az előtte elhelyezett rozsdás gyermekkoporsó túldíszítettségével bármelyik néprajzi múzeum tárlójába beillene, a fémkoporsó azonban Perry munkája. Az Észak angyala című mű a viktoriánus korban elhunyt gyermekeknek állít emléket. Perry a múzeumi tárgyakra reflektálva készített új műveket; fotókat, kerámiákat és textil munkákat, melyeket a kiindulópontként szolgáló tárgyak mellett múzeumi hangulatú térben mutat be. Perry szerint Lincolnshire idilli falvai, melyeket az elmúlt évszadok brit festői gyakran idealizálva ábrázoltak, valójában inkább gyertyafényes, hátgörbítő, előítéletes és tuberkolózisos poklok voltak. A kiállításon néhány sárgult fotó mutatja be a falusi életet, közelebbről megvizsgálva azonban látható, hogy a földeken dolgozó asszonyok között és a gyermeküket temető pár koporsója mellett maga Grayson Perry áll, korabeli női ruhákba öltözve. A kortárs művészet és a falusi élet tárgyai kibogozhatatlan eleggyé olvadnak össze a kiállításon, melynek melodramatikus hangulata különös hidat képez a mai kor és a viktoránus időszak között.