Egy kis ferdeség, öt külföldi művésznő tolmácsolásában. Bár ez esetben a ferdeség finomkodó eufémizmus, az öt alkotó világszerte kiállít a vészjósló Violentes Femmes címen. Erőszakos nők, akiknek műveit a diszkrét diskurzus eképp jellemzi: szókimondó őszinteség, provokatív kiállás. De szókimondó őszinteséggel inkább azt mondanánk: a gusztustalan pőreség és a magamutogató torzság bizarr látlelete. A francia Enjalbert fiatal leányok titkait lesi meg, rendszerint a szeméremszőrzetig, a mexikói Torres kezét pillanatnyi félelmei irányítják. De ami igazán nyers, az a lengyel Siecinska mívesen összegyűrt zombi-portréja és a holland Van der Linden erőszakos hermafrodita világa, a verekedő asszonyokkal és a disznókat szoptató hermafroditával. A spanyol Buil ártatlan kisgyermek-arcképei ebben a környezetben vészterhes mellékzöngékkel telnek meg – hiába, az erőszaknak nagy a hatalma és mocskos a holdudvara. A ferdeség feltárása kinél jó, kinél rossz vért szül. Ez nem a finom asszonyi művészet világa, uraim (és persze, hölgyeim), itt lehet borzadni!
XO Galéria
2006. január 12.–2006. február 18.