Ne higgyük, hogy napjaink sztárkultusza újkeletű, vagy netán nyugati jelenség. Ami nekünk ma Oroszlán Szonja vagy Csányi Sándor, az a 19. századi japánoknak a kabuki színház sztárja volt. Mai életünket akaratlanul is kíséri – plakátokon, képes magazinokban és a televízió csatornáin – kedvenceink élete. A sztárok a tömegek figyelmét magukra vonzó emberek, akiket kedvelünk vagy elutasítunk, de akiket mi teszünk sztárrá, pár év múlva már a kultúrtörténet részei lesznek, s a róluk készült fotók, cikkek, plakátok, interjúk talán ugyanígy egy kiállításban bukkannak majd fel. Az Iparművészeti Múzeumban most bemutatásra kerülő fametszetek hajdan utcákon, szórakozóhelyeken is hirdették a kabuki színház előadásait, rajongók gyűjtötték, őrizték őket.
Szeptemberben, a színházi idény kezdetén, két hónapra beköltözik a színház az Iparművészeti Múzeumba. Nem is akármilyen színház ez, hiszen a 19. századi japán kabuki zenés-táncos előadásaival, történelmi-, szerelmi vagy a mindennapi élet ihlette darabjaival elevenedik meg a Múzeum falain. A tokiói Nemzeti Színház jóvoltából a kor híres előadásait, sztárjait népszerüsítő fametszetek mellett hangszerek, színházi kellékek és viseletek színesítik a kiállítást.
A tokiói Nemzeti Színház gazdag fametszet gyűjteményéből 41 kép érkezik a Japán Alapítvány támogatásával Budapestre, hogy a magyar közönség is megismerhesse a japán kultúra és művészet eme sajátos területét. Magyarországon a kabuki már nem teljesen ismeretlen terület a színházrajongók körében, azonban a szorosan a színházi világhoz kapcsolódó fametszetművészet még nem mutatkozott be kiállítás formájában.
Az Edo-kor (1603-1867) városi lakossága Tokióban, Oszakában a fellendülő gazdaságnak köszönhetően jövedelmének egyre nagyobb hányadát fordíthatta szórakozásra. A szórakozónegyedek és a színházak jelentették a közrangúak számára az elsődleges kikapcsolódási lehetőséget, s a „múlandó élvezetek világa“ a képzőművészetben is jelentős teret kapott a fametszetek révén.
A kabuki színház sikertörténete az Edo-kor sajátos városi kultúrájának jelensége, a zenés-táncos előadások, a történelmi ihletésű darabok, a szerelmi történetek vagy a mindennapokból merített témák színpadi feldolgozása nagy népszerűségnek örvendett. Az egyes színészeket, sikeres szerepeiket, a színházi előadásokat a színes fametszetekkel hírdették, népszerűsítették a színházrajongók népes táborában: egyszerre töltötték be ezek a plakát, a „Pesti Est“, a szórólap és a képes magazinok szerepét a korabeli Japánban. A kabuki kultúrának részei voltak az irodalmi körök, a kosztümöket megálmodó textilművészek, a paróka-készítő mesterek, a népes kiszolgáló személyzet, a teaházak és éttermek, valamint a művészek és a nyomatok terjesztői, így a színház és a bálványozott sztárok mellett az Edo-kori városlakók egész világát megismerhetjük a metszetek közvetítésével.
A fametszetek a 19. századi kabuki sztárok portréit, a legnépszerűbb előadásokat és szerepeket mutatják be, s megtekinthetjük a korabeli színházak épületeit, valamint a színházrajongó közönséget is. A nyomatok mellett hangszereket, színházi kellékeket, viseleteket is bemutatunk a tokiói gyűjteményből, érzékletessé varázsolva a kabuki világát. A kiállítótérben nagyméretű textilprinteken válik látványossá a színpad és a színház élénk, mozgalmas tere. A kabuki színház történetét és a fametszeteket információs táblákon és leporelló formájában ismertetjük magyar és angol nyelven. A gyerekeket és a fiatalokat külön az ő számukra készülő feliratokkal és vezetővel várjuk! A kiállítás ideje alatt változatos programokkal várjuk látogatóinkat!
A kiállítást a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum rendezi.
A kiállítás kurátora: Bincsik Mónika
Helyszín: Iparművészeti Múzeum
Időtartam: 2006. szeptember 13 – november 12.
A kiállítást támogatja: Japán Alapítvány és a tokiói Nemzeti Színház