Két és negyed évvel azt követően, hogy az Art Basel zászlóshajója, a svájci városban rendezett vásár utolsó kiadása bezárta kapuit, szeptember 24-26. között ismét élőben várja kiállítóit és látogatóit a világ legfontosabb kortárs művészeti vására. Pontosabban fogalmazva, élőben is, hiszen, biztos, ami biztos alapon párhuzamosan fut majd az online vásár is, hogy arról ne az utolsó pillanatban kelljen dönteni, ha az élő megrendezést mégis lehetetlenné teszi a pandémia újabb hulláma. Az online részvétel persze nem kötelező a vásárra bebocsájtást nyert galériáknak, de várhatóan kevesen hagyják ki majd ezt a lehetőséget.
A legtöbb vesztenivalójuk a pandémiás időszak tapasztalatai alapján a nagy globális vásároknak van – ahogy a világ egyik vezető galériájánál, a Hauser and Wirth-nél fogalmaznak: the local is the new global –, ezért az Art Basel sem kockáztathat meg egy újabb évet élő vásár nélkül. Már csak azért sem, mert a nemzetközi műkereskedelemben idén kedvező szelek fújnak, jó esély van tehát egy tisztes forgalomra. Az első félévről rendelkezésre álló, még erősen hiányos adatok szerint nemcsak a tavalyi drámai első félévi számokat sikerült feledtetni, de a számok 2019 hasonló időszakához képest is előrelépést mutatnak. Az aukciós piacon például a három nagy, a Christie’s, a Sotheby’s és a Phillips képzőművészeti árverései 5,9 milliárd dolláros forgalmat produkáltak, szemben 2019 5,7 milliárdos – és a tavalyi év 1,79 milliárdos – forgalmával. Az Amerikai Műkereskedők Szövetsége (ADAA) reprezentatív felmérése szerint a galériás szektorban is jó a hangulat, az első félévi forgalom a galériák felénél meghaladta a várakozásokat és háromnegyedük már idén vissza akar térni az élő vásárokra is.
Az Art Basel idei kiadása három hónappal az eredetileg tervezett időpont után kerül megrendezésre és hivatalos dátuma némileg félrevezető, hiszen csak azokat a napokat adja meg, amikor a nagyközönség előtt is nyitva áll. Valójában a vásár a VIP vendégek számára már szeptember 20-án megnyílik, majd további három napig csak meghívóval lesz megtekinthető. Ez a legfontosabb látogatók, a potenciális vásárlók nagyobb biztonságát szolgálja – más kérdés, hogy a nagyközönség kárára. A látogatók várhatóan nem is minden standon találkoznak majd a a galériák vezetőivel, mivel a beutazási korlátozások miatt egyes országok kiállítói csak helyi munkatársakkal, segítőkkel képviseltetik magukat – ez a gyakorlat több, tavaly, illetve idén megrendezett vásárról ismert már.
Az Art Basel a napokban nyilvánosságra hozta az idei vásáron résztvevő galériák listáját. Számuk 6 százalékkal csökkent ugyan a két évvel ezelőttihez képest – 290-ről 273-ra – ez azonban vélhetően inkább tudatos döntés eredménye és nem a mércét megütő jelentkezők hiányával magyarázható. Ugyanakkor tény, hogy a legutóbbi vásár résztvevői közül most több, mint harmincan hiányoznak és túlnyomó többségükről nehezen feltételezhető, hogy ennek oka elutasított jelentkezésük lenne. A legnevesebb „hiányzók” a működését négy évtized után idén befejező New York-i Metro Pictures, a New York-i és londoni, Brassait is képviselő Marlborough, valamint a New York-i, zugi és zürichi Gmurzynska, de magyar szempontból ennél sajnálatosabb a helyi, azaz bázeli Atelier Editions Fanal távolmaradása; ennek a sokszorosított grafikák előállítására és értékesítésére szakosodott neves intézménynek a portfóliója ugyanis több magyar vagy magyar származású művész, így Vera Molnár, Konok Tamás és Haász István munkáit is tartalmazza. E galériák kiesését részben pótolják az idén először résztvevők – ők összesen 24-en vannak, részben a hagyományos, részben a feltörekvő műkereskedelmi központokból.
Ami nem változott, az a közép-és kelet-európai térség meglehetősen szerény képviselete. Mindössze nyolc galéria tartozik ebbe a körbe: a három neves osztrák galéria, a Thaddaeus Ropac, a Krinzinger és a Galerie nächst St. Stephan Rosemarie Schwarzwälder mellett a Foksal és a Dawid Radziszewski Lengyelországból, a Temnikova & Kasela Észtországból, az idei „újoncok” közé tartozó LambdaLambdaLambda Koszovóból és a Plan B Kolozsvárról – igaz utóbbi már Berlint jelöli tevékenysége fő színtereként. Magyar galéria idén sem szerepel a kiállítók között.
A vásárnak az élő és online rendezés párhuzamosságán túl is lesznek újdonságai, például a részvételi lehetőségek területén is. Így például lehetett jelentkezni közös standokkal – amivel több galéria élt is – és a vásáron részt venni nem tudó galériák lehetőséget kapnak kisebb kurált kiállítások bemutatására, amihez a szükséges személyzetet a vásár szervezői biztosítják. Az online programok az online viewing room-on, azaz a vásár online változatán túlmenően is jóval gazdagabbak lesznek a korábbinál annak érdekében, hogy a vásár hírei világszerte minél több emberhez juthassanak el – a bázeli látogatószám a jelenlegi helyzetben aligha fog rekordot dönteni.
Nyitókép: Tom Friedman, Cocktail Party (2015). Courtesy of Stephen Friedman Gallery & Luhring Augustine Gallery / Art Basel
