E kabinetek nemcsak az értékfelhalmozást szolgálták, tulajdonosaik mai kifejezéssel élve imázsépítésre is használták őket, hiszen műveltségüket, széles látókörüket, a világra való nyitottságukat voltak hivatva demonstrálni. Szép példa az ilyen kollekciókra az Esterházyak fraknói kincstára, mely óráktól az elefántcsont-faragásokig, automatáktól az egzotikus állatpreparátumokig és ritka műtárgyakig igen változatos gyűjteménynek ad otthont.

A szóban forgó árverések – a Christie’s-é Londonban, majd a Morphy Auctions-é Denverben – jelzik, hogy a hasonló tárgyakra ma is van kereslet.

A Christie’s-nél szeptember 5-én 155 tétel kerül kalapács alá; a legolcsóbbak ezer, a legdrágábbak 250 ezer fontos becsértékkel várják a gyűjtőket. Bizonyára különösen népszerűek lesznek azok az aukciókon korábban soha nem szerepelt, mégis széles körben ismert tárgyak, melyek filmek rekvizitumai voltak. Ezek közé tartozik az a madárszárnyas szerkezetű repülőgép, mely a Steven Spielberg produkciójában 1985-ben készült Az ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa című filmben kapott szerepet, és most 50-80 ezer fontos taksával várja a licitálókat. A különös szerkezet valóban működik, szárnyai pedállal hajthatók.

Szerencsés esetben már 10 ezer font körüli áron haza lehet vinni Cygant, a közel két és fél méter magas „emberszabású” robotot, mely 1957-ben készült Angliában, érti az emberi vezényszavakat, reagál a fényjelekre, s ha jó kedve van, még néhány tánclépést is tesz. Több mint fél évszázada a technika akkori legmagasabb színvonalát képviselte. A triceratops a legutoljára kihalt dinoszauruszok egyike volt, így „mindössze” 65 millió éves lehet az a csontváz, amelyik egy amerikai ásatáson került elő és most az árverés legdrágább tételeként várja a természettudományi múzeumok és a magángyűjtők ajánlatait.

Állatok, a legkülönbözőbb formákban, amúgy is szép számmal vannak a kínálatban. A kitömött strucc például valódi, földi pályafutását 1785-ben fejezte be, és éppen kora adja 8-12 ezer fontra becsült értékét. Hasonló áron kelhet el egy gazdagon díszített bonz rinocérosz-szobor is. Az iparművészeti tárgyak közül kiemelkedik egy ezüst kaviártartó edény, mely a katalógus szerint feltehetően a maga nemében világviszonylatban is a legnagyobb; 80-100 ezer fontot várnak érte. A különleges bútorok között figyelmet érdemel egy hatalmas, női cipőt formáló szék, mely 1979-ben készült egy áruház megrendelésére, ma akár 10 ezer fontot is érhet.

A furcsa tárgyak mellett vannak közvetlen képzőművészeti vonatkozású tételek is, így például Francis Bacon nyolcdarabos ecsetkészlete, melyet a művész annak idején a Christie’s árverési szalonjától alig néhány percnyire lévő műtermében használt. Egy Bacon-rajongó 20-25 ezer fontot is megadhat az ecsetekért, melyeket Bacon 1978-ban akkori alkotótársának, Clive Barkernek ajándékozott. A teljes árverési anyag itt elérhető.

Az egy nappal későbbi denveri árverésen jóval több, összesen 1100 tétel szerepel, többnyire alacsonyabb, 25 és 10 ezer dollár közötti árfekvéssel. A kínálat zömében az amerikai ízlésvilágot tükrözi. Itt is szerepel több robot, de a prímet a régi, részben még a 19. századból származó játékok képezik; van közöttük olyan is, melyből a most kalapács alá kerülő az egyetlen megmaradt példány. A megszámlálhatatlan mennyiségű ólomkatona részben Dennis Fontana, a Háborús játékok című könyv szerzőjének magángyűjteményéből származik. A békésebb játékok kedvelői régi puzzlék, Popeye- és Micky Mouse figurák között válogathatnak.

A teljes árverési anyag itt tekinthető meg; mindkét ismertetett árverésen online is lehet licitálni. 

Fotók: Christie’s