Múlt pénteken tüntetők rohanták meg a New York-i MoMA-t. A beszámolók kétszáz körülire saccolták a résztvevők számát, akik vörös festékkel öntöttek le a MoMA bejáratát, Globalize the Intifada! és This is Class War feliratokkal jelentek meg, palesztin zászlókat lobogtattak, magasba tartották a palesztin ellenállás újkeletű jelképét, az egyszerű evőkanalat. Ezek segítségével szökött meg ugyanis szeptember elején hat politikai fogoly Izraelben, legalábbis elterjedt az a magyarázat, hogy az alagutat, amelyen át kijutottak börtönükből, kanalakkal vájták ki.
A Hyperallergic beszámolója szerint, mielőtt elérték a múzeumot, a csoport tagjai végigvonultak Manhattan néhány pontján, a MoMA mellett pedig több más intézménynél is tüntettek, vörös festéket öntve a New York University és a Central Fund of Israel elé is.
Mindez pedig, úgy tűnik, annak a Strike MoMA nevű akciósorozatnak a része, amely tavasszal kezdődött és első szakasza tíz héten át tartott – a tüntetéssorozat kezdetéről az artportal is beszámolt, itt. A sorozat szervezői nemrégiben kilátásba helyzeték, folytatják a tüntetések, tiltakozások, váratlan akciók sorát, és bejelentették a kampány második fázisát. Ebben a szakaszban az akciót szervező és a pénteki tüntetésen magukat képviselő csoportok, a Decolonize This Place, a Within Our Lifetime, a MoMA Divest a palesztin ellenállás ügye köré szervezik mondanivalójukat, amelynek fő üzenete leginkább az, hogy szerintük a kulturális és művészeti intézmények és kiemelten a MoMA, a társadalmi legitimáció megszerzésének terepévé váltak olyan pénzemberek számára, akik egyébként a Gázai övezetben zajló izraeli katonai akciók, valamint az izraeli telepesek agresszív területfoglalásainak támogatói.
A Hyperallergic idézi a Within Our Lifetime csoport egyik, a tüntetésen felszólaló aktivistájának, a joghallgató Nerdeen Kiswaninak a szavait: „Ez itt nem csak egy múzeum, hanem itt mossák tisztára a pénzüket és a hírnevüket”, mondta, majd konkrét személyekre is utalt, elsősorban Ronald S. Lauderre, aki a MoMA vezető testületében visel tiszteletbeli pozíciót és nemrég antiszemitáknak nevezte az Izrael politikáját kritizálókat.
A Strike MoMA kampány kezdetéhez képest most még egyértelműbb politikai követelések jelentek meg a múzeumban. A tavaszi akciósorozat leginkább arra hívta fel a figyelmet, hogy a művészeti intézmények vezető testületeiben és szponzorai között gyanús eredetű pénzeket mozgató személyek találhatók, mint például Larry Flinck és Leon Black, akik hadiipari befektetéseiken keresztül, közvetve az izraeli hadsereget is ellátják fegyverekkel. (Leon Blackről és szerepéről az artportal is írt, itt!) De megneveztek további köztiszteletben álló személyeket is, így került elő a MoMA testületeiből Steven Tananbaum, Patricia Phelps de Cisneros és Paula Crown neve, mint olyanoké, akik gyanús üzleti gyakorlatot folytatnak. A tüntetők ezúttal konkrétan az izraeli területfoglalások finanszírozásának leállítását, a gázai harcok beszüntetését, a palesztin politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. Kérdés persze, hogy mindez mennyire kérhető számon egy kortárs múzeumon – mindenesetre a MoMA egyelőre nem kommentálta a pénteki demonstrációt. A Strike MoMA tavaszi akciósorozata néhányszor már elfajult, akkor voltak kisebb összecsapások a rendőrök és a tüntetők között, egy demonstrálót letartóztattak, az intézmény pedig több személyt kitiltott a múzeum összes rendezvényéről.
Az, ami most a MoMA körül történik, összefüggésben van az elmúlt években egyre erősebbé váló, a toxikus filantrópia jelensége ellen, illetve a művészeti intézmények dekolonizációjáért fellépő mozgalmakkal. Emlékezetesek voltak az artwashing elleni, az olajipari cégek pénzeit elfogadó művészeti intézmények elleni tüntetések, az opioid-krízisért felelőssé tett Sackler cég művészeti szerepvállalása miatti sorozatos demonstrációk. A Strike MoMA a művészeti intézményrendszer működésének és a társadalomban betöltött szerepének újragondolását is célul tűzte ki, és meghirdette a „poszt-MoMA” jövőről való gondolkodást. A tavaszi tüntetések idején 250 művész és közéleti szereplő írt alá nyílt levelet, amelyben a MoMA és a palesztinokkal szembeni erőszak kapcsolódásait nevezik meg.
Nyitókép: Tüntetők a New York-i Museum of Modern Art épületénél, 2021. szeptember 17-én. Fotó: Hakim Bishara / Hyperallergic