Az első részben már bemutattunk 7 olyan civil szervezetet, kezdeményezést, csoportot, csapatot, amely a képzőművészet eszközeivel, illetve céljaiért dolgozik, valamilyen társadalmilag is hasznos koncepció jegyében. Nincsenek sémák, pont ez a lényeg, azaz: mindenki másképp csinálja. Más szervezeti formában, más összetételben, a képzőművészet más-más területéhez kapcsolódva. Listánk abszolút szubjektív, tetszés szerint bővíthető. Mindössze csak rá akartunk mutatni arra, hogy – mielőtt sikerülne átszínezni – a civilség nem szitokszó, és nem valamiféle gyanús tevékenység. Ellenkezőleg. Úgyhogy, íme további hét szerveződés a művészeti területről, amely akár támogatható is!
Pulóver Vreczenár Viktor munkájával. Fotó: Autistic Art Webshop / Kele Clothing
Kik ők?
Egy alapvetően autista lakóotthonok létrehozására alakult szervezet fő tevékenysége egészült ki művészeti projektekkel az évek során. Méghozzá nagyon izgalmasan. A művészeti tevékenység ugyanis nemcsak elfoglaltságot, munkát, önkifejezést, beilleszkedési esélyt jelentett az autista alkotóknak, hanem bevételt is. Az Autistic Art webshopja pedig kifejezetten cool holmikat hoz forgalomba, a szóban forgó alkotók tervei, rajzai, munkái nyomán.
Miért érdemes őket támogatni?
Kifejezetten sikeres projektről van szó. A művészeti munka mellett az autisták iránti érzékenyítést, társadalmi elfogadást is sikerült erősíteni, ezt bizonyítja például a Magyar Nemzeti Galériában 2011-ben megrendezett Privát labirintusok kiállítás is, amelyen autista és kortárs művészek együtt állítottak ki.
Outsider karácsony – múzeumpedagógiai foglalkozás a Tárt Kapu Galériában. Fotó: Tárt Kapu /Facebook
Kik ők?
Egy galéria, amely a hazai art brut és outsider művészet otthona kívén lenni. A hely megnyitása a Gyógyfoglalkoztatásért Alapítvány és a budapesti IX. kerület egyttműködésének sikere. Korábban az OPNI, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet keretein belül működtek, de miutén az intézmény bezárt, nem maradt kiállítóhely, műhely, szakmai és közösségi tér az outsider art-ban tevékenykedőknek.
Miért érdemes őket támogatni?
Az alkotók számára tényleg létkérdés ez a fajta tevékenység és közösség, a szakma számára pedig továbblépést, nemzetközi kapcsolódást jelent az a galéria, amely egyben Budapest kulturális színterét is gazdagítja – tevékenységükről az artPortal is írt: itt!
A Gallery8 munkatársai. Fotó: Gallery8
Kik ők?
Az egyetlen roma kortárs művészeti galéria Budapesten, amely persze nem csak művészeti galéria. Interkulturális tér, nem kis részben az elhelyezkedése is ezt szimbolizálja: a Mátyás tér valóban olvasztótégely. A galériát a budapesti bejegyzésű Európai Roma Kulturális Alapítvány (ERCF) hozta létre, és a Gallery8 kiállítások, projektek, események sorával támasztotta alá, hogy a célkizűzése teljesíthető: a kultúra, a művészet segítségével oldhatók, és talán le is küzdhetők negatív sztereotípiák. A Gallery8 vezetője Junghaus Timea, aki az artPortal-on is megszólalt már, kiállításaikról, projektjeikről mi is többször írtunk.
Miért érdemes őket támogatni?
Például azért, mert ők az egyedüliek Budapesten, akik ezt a profilt képviselik, ezt a fajta tevékenységet folytatják. A roma kortárs művészet, és egyáltalán, a roma művészet mostanság marginalizáltan létezik, működik – jól mutatja ezt a Roma Parlament Festészeti Gyűjteményének áldatlan helyzete is. A Gallery8 tartja magát, és ez ma nem kevés.
A Szolidaritás ma című sorozat egyik eseménye. Forrás: tranzitblog
Kik ők?
Az öt országban működő tranzit-hálózat szerepét nem lehet eléggé túlhansgúlyozni. Az Erste Stiftung által támogatott kortárs művészeti projekt minden országban, ahol jelen van, más-más profilt visz, de mindengyik helyi változat megkerülhetetlen az adott kontextusban. A magyar tranzit, azaz a tranzit.hu a Király utcában működik, és alapvetően a hazai kortrás színtéren hiánycikket jelentő tudások importjában érdekelt, illetve tudástranszferben, kiadványok megjelentetésében, események szervezésében, a művészeti diskurzus építésében. Ha kiállítást rendeznek, az sem csak kiállítás, mindig valamilyen nagyobb eseménysorba illeszkedik. Blogokat jelentetnek meg: a tranzitblog-ot és a Mezosferát, vitáknak, előadásoknak adnak teret, itt zajlott a művészet és politika kérdéseit tárgyaló Akciónapok sorozata és ők gondozzák a Katalizátor-díjat.
Miért érdemes őket támogatni?
Mert nagyon fontos a működésük. És mert hiába áll mögöttük egy idehaza is tevékenykedő nagybank civil tevékenysgéeket támogató alapítványa, a jövő mindig bizonytalan.
Művészeti óra egy iskolában. Fotó: mus-e.hu
Kik ők?
A Mus-e kezdeményezés elindításához nemzetközi szintén olyanok neve is fűződik, mint például Yehudi Menuhin. Több művészeti területet ölel fel a nevében a múzsa szót rejtő program, ésa van képzőművészeti vonatkozása is. A Mus-e számos hazai iskolával működik együtt, több évfolyamon át tartó művészeti fejlesztőprogram keretében. Órarendszerűen vannak művészeti foglalkozások ezekben az iskolában, osztályokban, állandó művésztanárokkal, akik végigkísérik az osztályokat – kifejezetten a program személyes jellegét erősítve. A cél pedig a készségfejlesztésen túl a gondolkodás, érzékenység alakítása, a társadalmi akadályok leküzdése, a gyerekek egyéni útjainak segítése a művészet eszközeivel.
Miért érdemes őket támogatni?
Noha nemzetközi szervezet, nevezhetjük kisebbfajta mozgalomnak is, a forrásokat mindenkinek helyben kell előteremtenie. Nem könnyű – a folyamatosság azonban itt nagyon fontos, az egy-egy iskolával elindított többéves, távlatos együttműködések miatt.
Nép és szabadság, 2016. október 9. Tüntetés a budapesti Kossuth téren. Fotó: FreeDoc / Csoszó Gabriella
Kik ők?
Pontosabb volna egyes számban kérdezni: ki ő? Ha ugyanis létezik egyszemélyes intézmény, akkor ez az. Csoszó Gabriella fotográfus több projektet is visz párhuzamosan. A Kontakt egy fotóművészeti kurzus-sorozat, a Fotózás és aktivizmus egy olyan fotós-edukatív program, amely hátrányos helyzetű csoportok tagjaival foglalkozik, hozzásegítve e csoportok tagjait, hogy a fotó nyelvén és eszközeivel fejezzék ki önmagukat, kommunikáljanak, beszéljenek helyzetükről – és akár változtassanak is rajta. A FreeDoc pedig a művész saját, önálló dokumentációs projektje. A hazai civil ellenállás eseményeit dokumentálja (tüntetések, megmozdulások, sztrájkok, nyilvános események), de mást is, olyan színtereket és helyzeteket amelyek politikai, társadalmi szempontból érzékenyek – mint például a déli határszakasz. Szóval, mindazt, amiről a hatalom jobban szerené, ha nem maradna fenn semmilyen, a hivatalos interpretációtül eltérő, kritikus nézet.
Miért érdemes őket támogatni?
A FreeDoc az elmúlt évek során nehezen felbecsülhetető értékű archívummá vált. Fenntartása, fejlesztése sok munka, idő és pénz. Azon kívül szorosan összefügg Csoszó Gabriella egyéb tevékenységeivel, szóval, ha valaki a FreeDoc-ot témogatja, akkor a fent említett többi projektet is.
John Jordan és Isabelle Fremeux, vagyis a The Laboratory of Insurrectionary Imagination 2014 szeptemberében mutatta be munkáit a Translocal-ban. Fotó: translocal.org
Kik ők?
A Translocal Institute for Contemporary Art egyszerre szellemi műhely, nemzetközi kutatóintézet, könyvtár, programhelyszín és kurátori csoport. A horvát-angol kurátor-művészettörténész sházaspár, Maja és Reuben Fowkes budapesti székhelyű független szerveződése, amely eleinte kissé talán zárványként hatott a hazai színtéren, mára megkerülhetetlenné vált. Fókuszukban jelenleg elég erőteljesen az ökológiai gondolkodás áll – és általában jellemző rájuk, hogy programjuk igyekszik reagálni a nemzetközi színtéren legizgalmasabbnak, legfrissebbnek tűnő áramlatokra.
Miért érdemes őket támogatni?
Egy projektjeikhez, legyen szó kiállításról, könyvekről, előadásokról, külön-külön próbálnak forrást teremteni. Fontos, hogy megmaradjanak, és Budapesten maradjanak, a kevés számú, nemzetközileg is értelmezhető hazai kortárs művészeti intézmény egyikét jelentik.
Nyitókép: Zoltán Gábor mukája. Forrás: Autistic Art