Ami a designereknek a Magyar Formatervezési Díj, az a tervezőgrafikusok számára az Aranyrajzszög Díj. Idén 12. alkalommal ítélte oda az Aranyrajzszög Társaság a díjakat az arra érdemeseknek. Összesen öt kategóriában hirdettek nyertest.
Az utóbbi évek grafikus tevékenységéért José Simonnak járt az elismerés – övé az idei, jubileumi Design Hét arculatterve is -, az életmű díjat pedig Kemény György kapta. Őt sem kell bemutatni a közönségnek, egyedi plakátterveivel mindenki találkozhatott. A kereskedelmi plakátok közül a tigris csíkjait is eltüntető Biopon reklámját és a hírhedt „Az esernyő öltöztet” plakátokat láthatjuk, de akad itt jó pár a korabeli mozifilmeket népszerűsítő sorozatból is („Régi idők focija”, „Szép leányok ne sírjatok”). Kifejezetten jót tesz a kiállításnak, hogy az éppen aktuális grafikai termések mellett kicsit visszautazhatunk az időben.
Fotók: artPortal
Az év grafikai stúdiója díjat ebben az évben a Graphasel design stúdió nyerte. Aki a Design Hét grafikai programjai között válogatott, bizonyára nem hagyta ki a stúdiólátogatást a Graphaselnél, aki viszont lemaradt volna róluk, a Design Terminálban most pótolhat. Az itt kiállított munkák a népes csapat szakmai sokszínűségét mutatják. Csomagolás a Nostro gasztro bár számára, kiadvány a Balassi Intézetnek, weboldal és arculat a Kemenes cukrászatnak. Ugyancsak az ő nevükhöz fűződik Rikk Ági sminkes weboldala és a Sugar! design cukrászda számára kifejlesztett applikáció is.
Ez évben Berecz Andrásnak ítélte oda a zsűri a szuverén tervezőgrafika díjat. A Zeller bisztró arculatterve elegáns és könnyed, családias hangulatot áraszt, míg a Könyvtárellátó nonprofit céggel közös projektje komoly vállalás. Itt az arculat megtervezésén túl a tervező feladatai közé tartozott a könyvesbolt belsőépítészeti elemeinek, weboldalának, piktogram készletének kigondolása is. Mindezt egységes stílusban, kreatívan sikerült megvalósítania: a látogatók hosszasan ácsorognak a piktogramokat felvonultató tabló előtt, élvezettel merülnek el benne. A piktogram ugyanakkor amennyire izgalmas, ugyanannyira veszélyes műfaj is. A rendhagyó ábrák ugyanis könnyen érthetetlenné válnak: jel alakjában, amikor mindenféle magyarázat nélkül kell funkcionálniuk. A kiállításon sok az új és vagány piktogram, de korántsem biztos, hogy felirat nélkül is tudnánk, mit jelentenek.
Az év pályakezdő grafikusa Hasenstaub Lívia lett. A közösségi mezőgazdálkodást feldolgozó könyvecskéje – mely egyben a tervező diplomamunkája, és a Tudatos Vásárlók Egyesületével közösen folytatott projekt – egyszerre érthető és szórakoztató formája az ismeretterjesztésnek. Nekünk legjobban a Budapest statisztikáit érzékeltető pop-up könyv tetszett, ami ékes példája annak, hogy az unalomig ismételt táblázatok és kimutatások után is van élet.
Nemcsak a díjjal jutalmazottak, a többi fiatal tervező is megmutatta, milyen erő rejlik a tervezőgrafikában. A legizgalmasabb talán Ulrich Sára munkája, aki Italo Calvino Ha egy téli éjszakán című kísérleti regényét öntötte rendhagyó formába. De említhetjük Farkas Annát, akit a Magyar Formatervezési Díj egyik nyerteseként már ismerhetünk: neki a Zeneakadémia új arculatát köszönhetjük. Továbbá a tárlaton visszaköszönnek az utcáról jól ismert Operaház plakátjai is, melyek a Mátai és Végh Kreatív Műhely munkái.
Az Aranyrajzszög kiállítás után érdemes szétnéznünk a Design Terminál első emeletén. Magyarországon először itt látható a Penguin Kiadó utazó kiállítása, mely 2010-ben indult világhódító útjára (a kiadó akkor ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját). A Penguin könyveinél bizony nemcsak a belbecs, de a külcsín is számít. A közel 250 kiállított könyvborító között megtaláljuk kedvenc olvasmányainkat, hol klasszikus, hol szokatlan formában. Különösen érdekesek a hímzett borítólapok. Akad itt Jack Kerouac, John le Carré és Don DeLillo is, még azelőtt, hogy hollywoodi filmplakátokat nyomtak volna a címlapjukra. A pingvines kiadványokat látva megértjük, hogy a design és az egyedi stílus egy könyv címlapjánál sem lehet elhanyagolható szempont.