Brooklyn Museum, New York

Monet a világot vadul, Édenkert-szerűen szépnek mutatta egy korban, amely egyáltalában nem volt szép. Az ipari „fejlődés” eredményezte lepusztulást és mocskot lírai zenére fordította, képein füstölgő gyárkémények és rothadó szeméthegyek fürödnek színek és fények szimfóniáiban. Az anti-romantikus világot romantikus módon megfestve hagyta, hogy középosztálybeli közönsége, az új művészet-barátok, megtartsák illúzióikat és mi azóta is hűséges figyelmünkkel jutalmazzuk. Nem nehéz műveire figyelni, hiszen mindenütt ott vannak. Nagy múzeumok festményeinek báláit őrzik, de kisebb intézmények gyűjteményeiben is megtalálhatók. A Brooklyn Museum kiállítása például a floridai St. Petersburg szépművészeti múzeumának Monet gyűjteményét mutatja be, a művész Londonban festett műveit. Monet háromszor költözött, rövidebb-hosszabb időre Londonba. Először, mint politikai menekült érkezett az angol fővárosba, az 1870-es Francia-Porosz háború idején. A következő két alkalommal, 1899-ben és 1900-1901-ben pedig kifejezetten a várost festeni jött. Ugyanazokat a helyszíneket – a Thames partja, a Parlament épülete, ipari létesítmények – többször is lefestette. Monet londoni képei szépségükről híresek. A Brooklyn-i kiállításon a festményeket más művészek Londont ábrázoló képei veszik körül, festmények, nyomatok, rajzok, fényképek. Néhány közülük – James Abbot McNeill Whistler, Winslow Homer, André Derain és Camille Pissarro munkái – megérdemelten híresek, a többi kép szerepe pusztán informális: nem Monet festményeit kommentálják, hanem Londonról, a 19 század művészei számára annyira vonzó városról beszélnek.