Gyertek velem! – ajánlja műgyűjtemények összeállítását tehetős nézőinek Karvalits Ferenc, a Vízivárosi Galériában megrendezett tárlaton. A negyvenes éveit taposó, közgazdászként tevékenykedő műgyűjtő a kilencvenes években került kapcsolatba a hazai képzőművészeti színtérrel. Tájékozódó első lépéseit Szalóky Károly, a Várfok Galéria tulajdonosa egyengette. (Ez tükröződik is választásain, a művészek fele a Várfok istállójából került ki.)

Karvalits műgyűjteménye jellemzően ezredfordulós válogatás: csupa hazai sztár, a trendi kereskedelmi galériákban (fel)futtatott húzónév. Rajtatartja ujját a szcéna ütőerén: hatalmas Szűcs Attila vászon, egy kis fekete-fehér kép és egy méretes acél kontúrszobor Fehér Lászlótól, majd rövid kitekintés az Iparterv generációjára, Bak Imre geometrikus városképével és Nádler István expresszív absztraktjával. De Karvalits nem habozott felvállalni a frissebb, elvontabb és kockázatosabb tételeket sem, például Köves Éva hatalmas installációvá rendezett csendéletfestményeit és a számítógépes nyomatokat Németh Hajnal vagy Szabó Dezső tolmácsolásában. Persze nem hanyagolhatta el a mai fotórealistákat sem, hogy teljes legyen a körkép. (Lásd Kupcsik Adrián korai képeit vagy Hajdú Kinga érzékeny csendéletkéit.) A friss anyagot elegánsan indítják a „modern klasszikusok”, Anna Margit trombitálós festménye és Bálint Endre szitanyomat-sorozata. A Karvalits-kollekció a divatos fővárosi galériák kínálatának eszenciáját alkotja – egy kis magyar kortárs összefoglalót. De a bővülés izgalmas új dimenziói is felsejlenek, például a dél-koreai Kyunngwoo Chun éterien derengő képmásában. 
Vízivárosi Galéria
(2006. május 10. – 2006. június 22.)