A huszadik századi német és egyetemes fotóművészet egyik
kiemelkedő alakjának eddigi legteljesebb retrospektív tárlata most látható
először osztrák földön a bécsi Westlicht kiállítótermében április 5-ig.
Herbert List (1903–1975) „összes művei”több mint négy évtizedet fognak át, az
1930-as esztendőktől úgyszólván haláláig. Ebből 223 eredeti fotográfiát öt fejezetben mutatnak
be, tematikus és időrendi csoportosításban, a moseli Schirmer Verlag 330
oldalas katalógusának kíséretében.
A hamburgi kávénagykereskedő család sarja a legendás húszas
évektől kezdett el fényképezni szürrealista csendéleteket, az akkori európai
avantgárd törekvések hatása alatt. Amikor 1936-ban – mint „fél-árja” származású
és homoszexuális orientáltságú – személyes és politikai okokból elhagyta a náci
Németországot, korábbi hobbija vált foglalkozásává. Előbb Párizsban és
Londonban dolgozott, majd görög földön telepedett le. Hitler hatalomra jutása
előtt fürdőző fiúkat fotózott a Keleti-tenger partján, a hellén tájakon
drapériás modelleket állított az antik romok közé, a második világégés után
pedig a müncheni képzőművészeti akadémia üszkös falai között dokumentálta a
hóborította görög-római gipszfigurák sorsát. Ahogy ezeken a klasszikussá vált
modern kompozíciókon búvópatakként tűnik fel a tiszta esztétikum az erotikával
váltakozva, úgy feszül a csendéletek íve is az „új tárgyiasság” puritán
szerkesztésű aszkéta szigorától (napszemüveg-pár a svájci tóparti asztalon) az
olyan érzelemdús vallomásokig, mint az akváriumban magányosan úszkáló aranyhal
a santorini kikötő kőpárkányán. A kereskedelmi reklámoktól a politikai jellegű
„plakátokhoz” is eljutott, például amikor az 1937-es párizsi világkiállításon –
immár emigránsként – az épülő germán pavilon bejáratát kapta lencsevégre Németország
masírozik címmel a blokk-betűsen fenyegető DEUTSCHLAND felirat fölött három
gigászi, lepedőbe burkolt menetelő alakkal.
Még szakmai körökben is kevéssé közismert életművének néhány
hazai vonatkozású mozzanata. 1938-ban például Derek Patmore brit íróval
Erdélyben, Bukovinában, Moldvában és Munténiában fotózott vidéki udvarházakat
és székely havasi kunyhókat, örmény templomokat és bizánci ortodox kolostorokat,
fazekas műhelyeket és hetivásárokat az Invitation to Romania másfélszáz oldalas
kötetéhez, a Macmillan & Co. Ltd. 1939-es londoni kiadásához. 1942-ben a
berlini Ullstein kiadóból „árjásított” Deutsche Verlag szervezett számára
hosszabb balkáni utazást, hogy különféle folyóiratok részére úgyneveztt „művészi
képriport sorozatokat” készítsen. Ám a náci propagandaminisztérium nem tartotta
kívánatosnak, hogy a német sajtót egy félárja újságíró képviselje külföldön,
így a kiadó kénytelen volt visszavonni a megbízást. List 1942 tavaszán
hivatalos szerződés nélkül is sorra felkereste Magyarországot, Romániát,
Macedóniát és Bulgáriát. Ebben a soknemzetiségű térségben főleg a modern társadalom
perifériájára szorult, hátrányos helyzetű népcsoportok érdekelték, mint az
állandó lekhely nélküli nomád pásztorok vagy a vándor cigányok.
Az ötvenes években ez a spontán dokumentum-fotózás vált
dominánssá életművében. Egyrészt olyan világhírű művész-barátait örökítette meg
munka közben – épp ezért rendkívül életszerűen –, mint a sokoldalú Cocteau és
Picasso, a festő Braque és Morandi, a rendező de Sica és Pasolini, a filmsztár
Marlene Dietrich és Anna Magnani, az író Somerset Maugham és a zeneszerző Igor
Stravinszkij. Másrészt a mediterrán világ derűjét már nem a természetben
kereste, hanem valóságos fotó-esszéket készített a napsütötte Itália terein és
utcáin az ismeretlen kisemberek hétköznapi életének teljesen spontán jeleneteiről.
Az élet árnyékos oldalai sem kerülték el figyelmét, például a müncheni
Schwabing bohémnegyedében a Pension Romana kibombázott hajléktalanokból,
háborús menekültekből, hadiárvákból és hadiözvegyekből verbuválódott
karakterfigurái. A bajor fővárosban látogatta meg őt 1952-ben Robert Capa, a
világhírű magyar származású amerikai fotóriporter és rávette a Magnummal való
együttműködésre. Első közös projektjük a Generation X volt a háború utáni
európai fiatalokról, amelynek keretében List egy bajor lány életvitelét kapta
lencsevégre és ezt aztán számos további megbízás követte, hosszú esztendőkön
keresztül.