Nemrégiben értékes hagyaték, Hudec László (1893‒1958) építész eddig ismeretlen dokumentumai kerültek elő egy svábhegyi villából. A leporolt anyagok között találták a tervező saját készítésű fotóalbumait sanghaji munkáiról, több száz levelét, illetve egy 1941-ben íródott, részletes önéletrajzot. Ezek a dokumentumok adják az alapját a budai Barabás-villában rendezett szerény, de izgalmas kamarakiállításnak.
A néhány eredeti, Hudec által készített fénykép mellé legfőbb épületeinek jelenlegi állapotát és környezetét bemutató építészeti fotók is a falra kerültek. A korabeli képeket talán túlzottan elnyomó, igen nagy formátumú fényképet Szalontai Ábel készítette 2009-ben. Jól kivehetők rajta az épített környezet változásai, az egyes épületekhez való toldások, de jól érződik a Hudec-féle épületek időtlensége, a majd 100 évvel ezelőtti rendkívüli modernsége.
Mennybemenetel templom (1931)
A besztercebányai születésű Hugyecz László 1910–1914 között a budapesti Műszaki Egyetemen tanult, mestere volt többek közt Pecz Samu és Schulek Frigyes. Az I. világháborúban az ukrán fronton hadifogságba került, ahonnan 1918-ban kalandosan megszökött, s innen jutott el Sanghajba. A dinamikusan fejlődő gazdasági központban folyamatosak voltak az építkezések, így a magát akkorra már Hudecnek nevező fiatal építész az amerikai R. A. Curry irodájába került, ahol egymást érték a megrendelések. Megbízható mérnöki tudása miatt hamar irodavezetővé nevezik ki, sorra tervezi az elegáns historizáló köz- és magánépületeket.
Az amerikai art decóért lelkesedő Hudec megcsömörlik az iroda „neo” stílusú munkáitól, és 1925-ben saját stúdiót nyit. Pár évente európai körutat tesz, ahol tanulmányozza a formálódó irányzatokat, átalakuló építészeti nyelvezetet. A meggazdagodó sanghaji pénzügyi és politikusrétegek pedig a város nyugati szellemű építészeti megújulására adnak megrendeléseket a különböző irodáknak, így előszeretettel Hudecnek is. Számos magánvilla mellett több középülete is nagyban meghatározza a dinamikusan fejlődő város képét.
Country Hospital (1925)
A nemrég előkerült dokumentumok közül kiderül, hogy a Sanghajban élt és itt meggazdagodott angol üzletember, Charles Ryner, örököse nem lévén, egy titkos szerződésben a városnak adományozta vagyonát. Anonim módon tett adományából egy olyan új közkórházat kívánt létrehozni, amely építészetében egyetlen nemzethez vagy kultúrához sem kötődik. A Hudec László által épített historizáló, ugyanakkor nagyban funkcionalista kórházépület – az adományozó kívánsága szerint – a városba érkező legértékesebb anyagokból és a legmodernebb technikák felhasználásával készült. Az 1925-ben átadott Country Hospitalba, melyet a kritika egyöntetűen a város új gyöngyszemének nevezett, a régióban elsőként építettek az akkor még Nyugaton is ritkaságszámba menő légkondicionáló rendszert.
Park Hotel (1934)
Hudec talán legismertebb munkája a chicagói art deco felhőkarcolók hagyományait szépen tükröző, 1934-ben megépült 22 emeletes Park Hotel, mely sokáig az egyetlen toronyház volt a városban. Az épület bálterméhez nyitható üvegtetetőt tervezett, a 13. emeleten pedig belső tetőkertet hozott létre. Ugyan a kommunista Kína önkényesen átalakította, hogy a burzsoázia jegyeit eltüntesse, de az utóbbi másfél évtizedben több elemét korhűen restaurálták. Mellette áll a 30-as évek letisztult – főleg német vagy holland – nyugati építészetét hűen visszaadó Grand Theatre puritán, funkcionalista épülete, amelyet a korabeli szaksajtó egyenértékűnek tartott a kortárs európai filmszínházakkal.
Grand Theatre (1933)
Noha épületeinek stílusa sokszínű, így saját sanghaji lakóháza a fagerendás homlokzatú vidéki angol kúriák stílusát tükrözi, vagy az 1920-ban épült 22 épületes típusháztelepében a hazulról hozott népi hagyományok is megmutatkoznak, Hudec mindig is visszautasította, hogy eklektikus lenne. „Az ő terveit nemcsak az építészet funkcionális kötöttségei alakítják, hanem mindenekfelett az érzelmi hatás” – írja róla Csejdy Júlia.
Leveleiből kiérződik honvágya, hogy a sanghaji kényelemet – és a finom ételeket – otthagyva visszatérjen Magyarországra. Végül mégis a kínai városban telepedett le és nősült meg, sőt kivitte két fiatalabb testvérét is, s irodáját is ott működtette egészen 1947-ig, amikor is mindent hátrahagyva kellett elmenekülnie az országból. Svájcban, majd egy évvel később a kaliforniai Berkeley-ben telepedett le. Itt ugyan saját irodát már nem nyitott, de szívesen adott építészeti, mérnöki tanácsokat.
Az Amerikában 1958-ban elhunyt László (vagy Ladislav) Hudec teljes munkássága máig ismeretlen. Pályája során feltehetően több mint száz épületet tervezett, pontos számuk és dokumentációjuk azonban nem áll rendelkezésre, mert főként Kínában épültek és jó részük vélhetően megsemmisült. A Sanghaj világvárosi képéhez nagyban hozzájáruló Hudec építészeti és személyi örökségét kezelő alapítvány számára is sok újdonságot tartalmaz, a kutatások új lehetőségét nyújtja a nemrég megtalált fotóanyag és magánlevelezés, amelyből egyelőre csak pár, de annál értékesebb morzsát láthat az érdeklődő a mostani kiállításon.
Barabás Villa Galéria (Budapest XII., Városmajor u. 44.), november 30-ig.