Remény egy másfajta sci-fi felé
A dinós őrület kifulladása után meglepően csábító irányt vesz egy új projekt: egy késő ’80-as évekbeli, Zóna 51-ről szóló film, amelyben újságírók kerülnek a középpontba. A koncepció már önmagában ígéretes, mert nem mindent elsöprő látvánnyal, hanem emberi fókuszsal csábít. És igen, mindezt Colin Trevorrow jegyzi, aki a sikerek és bukkanók után most láthatóan visszavesz a tempóból.
A történet a nevadai sivatag mítoszaiba mar, miközben a valóság és a legenda határát feszegeti. Ha az alkotók okosan bánnak a titkokkal, ez a megközelítés könnyen válhat újra izgalmassá.
Vissza a gyökerekhez
Nem véletlen, hogy sokan a szerző 2012-es Safety Not Guaranteed hangulatát várják vissza, amely apró költségvetéssel, de nagy szívvel mesélt a fantázia és a racionalitás ütközéséről. A filmben újságírók kutatták egy furcsa hirdetés titkát, és a kevés pénzből sok érzelem született. Aubrey Plaza és Mark Duplass játékával a mozi Sundance-szenzációvá nőtte ki magát, a 750 ezres költség ellenére szép bevételt hozva.
Ha ezt az intimebb, karaktervezérelt élt tudja visszahozni a rendező, a Zóna 51 témája újra lélegezhet. Ellenpéldaként ott van a halványan fogadott The Book of Henry, amely sokak szerint elvesztette a hangsúlyt a történet és a stílus között.
Zóna 51, de másképp
A most készülő film a híres bázist nem mindent tudó összeesküvésként, hanem egy sztorit felgöngyölítő szerkesztőség szemszögéből vizsgálja. Az időszak a késő ’80-as évek, a helyszín Las Vegas, ahol egy csapat riporter először tárja a nyilvánosság elé a pletykákat és a szivárgó információkat. A forgatókönyvet Thomas és William Wheeler írják, akik a műfaji határokon belül gyakran keresnek új bejáratokat.
A témát rengeteg popkulturális alkotás járta már körbe, az X-Aktáktól az Independence Day-en át a Futuramáig. A különbség most a nézőpont: nem az űrhajók, hanem a jegyzetfüzetek állnak a reflektorfényben, ami friss íz lehet egy túlzsúfolt mitológiában.
Szupersztár a produceri székben
A projekt mögé beállt Ryan Reynolds is, aki a Maximum Effort zászlaja alatt producerként felügyel. Ez a név brandet is jelent: feszes tempót, közérthető humort, és azokat a döntéseket, amelyek a műfajt közelebb hozzák a mainstreamhez. A film a Paramount ernyője alatt készülhet, ami jó jel a terjesztés és a láthatóság szempontjából.
Közben a dinoszauruszos univerzum sem pihen: 2025 nyarán új felvonás érkezik vadonatúj csapattal, miközben a rendező most végre franchise-mentes ösvényt tapos. A korábbi Star Wars-kalandból való kihátrálás után ez a kisebb léptékű, mégis ambiciózus vállalás jól állhat neki.
„Ahol a mítosz és az újságírás találkozik, ott a csend is hangos – és a sivatag különösen zajos lehet, ha valaki végre kérdez.”
Miért lehet bizakodni?
- Karakterközpontú történet: az újságírói nézőpont érzelmi tétet ad.
- Korszak varázsa: a késő ’80-as évek analóg hangulata jól áll a rejtélynek.
- Földközeli megközelítés: kevesebb CGI, több feszültség.
- Produceri háttér: Reynolds csapata érti a közönség ritmusát.
- Visszatérés a gyökerekhez: Trevorrow intimebb formában erősebb lehet.
Óvatos optimizmus
A kudarcok okai ismerősek: a túl sok fanservice, a kapkodó dramaturgia és a hangsúlyvesztés könnyen félrevihetik a projektet. Itt a kulcs a hitelesség és a csendesebb, mégis feszes építkezés. Ha a rejtély nem puszta díszlet, hanem valódi tét, a finálé sem kényszeredett tűzijáték lesz.
Egy ufós mozinak nem kell feltétlenül nagyobbnak lennie, hogy nagyobbat szóljon; elég, ha a hősök közelebb kerülnek hozzánk. Ha ez megvalósul, könnyen lehet, hogy egy olyan film születik, amelytől – legalább egy pillanatra – tényleg elhiszünk valamit a lehetetlenből, és újra kedvünk támad a sivatag felé nézni.
