A Monte Cristo grófja és A nyomorultak után jön a következő szenzáció: a La Môme díjnyertes rendezője filmre viszi a francia irodalom egyik legnagyobb klasszikusát

2026.05.15.

A közelmúltban újra felvirágzottak a nagyszabású irodalmi adaptációk, és a francia klasszikusok ismét a mozik középpontjába kerültek. Dumas hősei már visszatértek a vászonra, és Monte Cristo grófja diadalát még mindig sokan emlegetik. Victor Hugo világa is új erőre kapott, hiszen a Jean Valjean-film után az év végén érkezik A nyomorultak friss változata.

Zola és Nana újra a vásznon

Most Emile Zola kerül sorra, akinek 1879-ben megjelent Nana című regénye ismét filmre kerül. A történet a Második Császárság végóráiban játszódik, amikor a párizsi színházi világ és a pénz uralta társaságok különös ritmusban lüktettek. Nana a Variétés Színház üdvöskéje, aki nem annyira tehetségével, inkább lehengerlő jelenlétével bűvöli el a közönséget. A test, a csábítás és a hatalom finom hálózatában mozogva férfiakat és sorsokat fon egymásba, miközben a fényűzés és a romlás kéz a kézben jár. A regény a morál, a társadalmi képmutatás és a női láthatóság kérdéseit egyszerre teszi izgalmasan tétre.

Olivier Dahan új kihívása

A friss filmet Olivier Dahan rendezi, akit a La Môme (Piaf) és a Simone, le voyage du siècle hazai és nemzetközi sikerei révén sokan ismernek. Dahan most újra egy markáns női portré felé fordul, folytatva azt a pályát, amelyen a Grace of Monaco is külön fejezetet képviselt. A forgatókönyvet Dahan Anne Berest-tel közösen írja, ami érzékeny, kortárs nézőpontot ígér Zola klasszikusának új értelmezéséhez. A projektet a Marvelous Productions jegyzi, a főszereplő kiválasztása pedig már zajlik. A forgatás a tervek szerint 2026 tavaszán indulhat, ami azt jelenti, hogy a film bemutatója még odébb, de az érdeklődés már most kézzelfogható.

A történet ereje és öröksége

Nana világa a csillogás és a káprázat felszíne alatt a hatalmi játszmák kegyetlen terep. Zola prózája felfedi, miként válik a vágy társadalmi valutává, és hogyan tükrözi a test a korszak morális válságát. A regény számos film- és tévéváltozatot élt meg, köztük Jean Renoir és Christian-Jaque adaptációit, amelyek különböző korok szemüvegén át mesélték újra a mítoszt. Dahan verziója eséllyel a karakter pszichológiai mélységét és a látvány formanyelvét kívánja egyesíteni, hogy Nana ne csak szimbólum, hanem hús-vér ember is legyen. A történet máig érvényes kérdéseket vet fel a női önrendelkezésről, a hírnév áráról és a hatalom természetéről, amelyekhez a mai nézők könnyen kapcsolódhatnak.

„A csillogás nem elfedi a repedéseket, hanem felerősíti őket; a vágy nemcsak mozgat, hanem fel is emészt.”

Miért izgalmas ez most?

A klasszikusok kortárs újraolvasása nem nosztalgikus gesztus, hanem termékeny párbeszéd a jelen dilemmáival és a múlt árnyaival. A Monte Cristo grófja visszhangja és A nyomorultak várakozása azt jelzi, hogy a közönség nyitott a nagyléptékű, mégis emberközeli történetekre. Zola realizmusa és társadalmi érzékenysége ehhez ideális alapanyag, különösen egy olyan rendező kezében, aki már bizonyította, hogy összetett női sorsokat képes empátiával és ritmussal megjeleníteni. A mozi így nem puszta illusztráció, hanem értelmező tükör, amelyben a nézők saját jelenüket is élesebben látják viszont.

Mit tudunk eddig?

– A rendező Olivier Dahan, a forgatókönyv társszerzője Anne Berest.
– A gyártó a Marvelous Productions, a forgatás tervezett startja 2026 tavasza.
– A főszerepre zajlik a casting, a bemutató időpontja még nem ismert.
– A film Zola 1879-es Nana című regényének új adaptációja, hangsúllyal a női portré és a társadalmi közeg feszültségein.

Kilátások és remények

Dahan legutóbbi nagyjátékfilmje, a Simone több mint 2,5 millió nézőt vonzott, ami erős bizalmat kelt a stúdiók és a közönség körében. Ha Nana világa grandiózus látványt kap, de a karakterek intimitása megmarad, az adaptáció képes lehet áthidalni a közel 150 éves távolságot. A kérdés nem az, hogy a regény ikonikus képei hogyan kelnek életre, hanem az, hogy a film miként ad új, 21. századi hangsúlyokat a vágy, a hatalom és a társadalmi mobilitás témáihoz, amelyek ma is izzanak. A klasszikusok visszatérése így nem múltba révedés, hanem közös kísérlet arra, hogy a jelen dilemmáit pontosabb, összetettebb történetekkel értsük meg. És ha valami, hát Zola Nanjának kérlelhetetlen tükrözése erre kivételesen alkalmas eszköz.

Nikola G.
Nikola G.
A budapesti művészeti élet inspirál nap mint nap, és az ArtPortalon keresztül szeretem megosztani ezt a szenvedélyt. A hazai és nemzetközi művészet új történeteit keresem minden cikkben.

Szólj hozzá!