A nyár eddig a zenei fesztiválok ünnepe volt. Tömegek, telt házas koncertek, hosszúra nyúló éjszakák. A kulisszák mögött azonban egészen más kép rajzolódik ki. Friss ágazati elemzések szerint a zenei fesztiválok közel 80%-a súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, és egyre többen beszélnek nyíltan arról, hogy a jelenlegi modell fenntarthatatlanná vált.
Egy látszólag sikeres iparág rejtett válsága
Kívülről nézve nehéz elképzelni a problémát. A jegyek gyakran percek alatt elfogynak, a közösségi médiát elárasztják a tömegjelenetek, a fellépők népszerűsége töretlen. A számok mögé nézve azonban kiderül: a bevételek növekedése nem tart lépést a költségek robbanásszerű emelkedésével.
Az elmúlt években drasztikusan megugrottak a fellépői gázsik, a technikai költségek, az energiaárak, valamint a biztonsági és logisztikai kiadások. Sok szervező ma már csak úgy tudja megtartani a fesztivált, hogy minimális vagy nulla nyereséggel dolgozik.
„Egy rendszer végére értünk”
Egy tapasztalt fesztiválszervező így fogalmazott egy szakmai fórumon:
„Nem egy-két rossz évvel állunk szemben. Ez egy egész rendszer kifáradása. A régi képlet már nem működik.”
A probléma nem átmeneti. A pandémia utáni újraindulás idején sokan abban bíztak, hogy a közönség visszatérése mindent megold. A látogatók valóban visszajöttek, de árérzékenyebbek lettek, miközben a költségek tartósan magas szinten maradtak.
A jegyárak csapdája
Logikus megoldásnak tűnne a jegyárak emelése, csakhogy ennek határai vannak. A fesztiválok közönsége egyre nehezebben viseli el az újabb drágulást, különösen az inflációval és megélhetési költségekkel terhelt időszakban. Sok esemény már most is a lélektani határon egyensúlyoz.
Ez egy veszélyes spirált indít el: ha az árakat nem emelik, veszteség keletkezik; ha emelik, csökken a kereslet. Egyre több fesztivál kerül így patthelyzetbe.
Kik a leginkább veszélyben?
A legnagyobb kockázatot nem a nemzetközi óriásfesztiválok viselik, hanem a közepes és kisebb rendezvények. Ezek nem rendelkeznek tartalékokkal, nem tudnak több tízezer fős tömegekre építeni, és gyakran helyi közösségekre, önkormányzati támogatásokra támaszkodnak.
Az elmúlt hónapokban több fesztivál bejelentette szüneteltetését vagy végleges megszűnését, gyakran az utolsó pillanatban, amikor a megoldás már nem volt menthető.
Mi jöhet ezután?
A szakértők szerint az ágazat előtt elkerülhetetlen az átalakulás. Kevesebb, de célzottabb fesztivál, rövidebb programok, rugalmasabb fellépői struktúrák és új bevételi források kerülhetnek előtérbe. A hangsúly a mennyiségről a fenntarthatóságra helyeződhet át.
Ez azonban fájdalmas folyamat lesz, amelynek során sok ikonikus esemény eltűnhet.
Egy korszak határán
A zenei fesztiválok válsága túlmutat az iparágon. Társadalmi jelenségről van szó: arról, hogy a tömegszórakoztatás eddigi modellje elérte a határait. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e változások, hanem az, hány fesztivál éli túl ezt az átmenetet.
A közönség még ünnepel. A színpadok még állnak. De a háttérben sokan már tudják: a régi világ nem tér vissza.
