Melyik a kedvenc, csak Berlinben töltött pillanatod a múlt fesztiváljairól/piacairól?
Számomra a személyes berlini pillanatom évtizedekkel ezelőtt volt, amikor először meghívtak a Panoráma programba. Dokumentumfilm rendező voltam, és a filmemet a legendás Manfred Salzgeber és Moritz de Hadeln választotta ki. Hihetetlen megtiszteltetés és lehetőség volt ez számomra, mint fiatal filmesként, egy olyan esemény, amely valóban megváltoztatta az életemet és a karrieremet. De ami a legfontosabb, ez volt az első alkalom, amikor elhagytam a Szovjetuniót és külföldre utaztam. A második berlini pillanatom évekkel később jött el, amikor meghívtak a fesztivál zsűrijének tagjává. Hihetetlen élmény volt, amely lehetővé tette számomra, hogy ne csak a hivatalos válogatásban szereplő összes filmet lássam, hanem több tucat, versenyen kívül vetített funkciót is.
Kedvenc híresség vagy iparági találkozás Berlinben?
Andrzej Wajda és Miloš Forman. A mozi titánjainak filmjei olyan sokféle hatással voltak rám, hogy örökké őrzöm a személyes találkozás élményét Berlinben.
Mi az, amit minden berlini látogatónak látnia kell?
A holokauszt emlékmű. Ma, a globális antiszemitizmus erősödésével, hihetetlenül fontos emlékezni a holokauszt és a nácizmus által hozott háború borzalmaira. A filmes szakemberek számára kétszer olyan fontos, mint ők, akik emberek millióira tudnak hatni szerte a világon.
Stratégia a melegen tartásra a hideg Berlinben?
Egyszerű: mindig meleg van a mozikban.
Stratégia a rettegett „fesztiválinfluenza” elkerülésére?
Minden Los Angelesből érkező kollégám ne feledje, hogy a berlini tél nem kabátot, hanem kabátot kíván, és hideg sör helyett, bár Németországban kiváló, érdemes forró fekete teát inni mézzel és gyömbérrel.
Kedvenc berlini étterem vagy bár?
A The Hat nevű bár Lotte-Lenya-Bogenben. Egy szép és hangulatos koktélhely élő jazz-szel, egyedülálló és nagyon berlini élmény.
Kerülendő hely a fesztivál/piac ideje alatt?
Nem igazán jut eszembe semmi, imádom a Fesztivál összes helyszínét.
A legfontosabb tanácsod a Berlinale újoncainak?
Az elmúlt három évtizedben több mint 30 Berlinales-en vettem részt számos minőségben: producerként, rendezőként, piaci szereplőként és a zsűri tagjaként, és a stratégiám mindig nagyon egyszerű volt: nézzen meg minél több filmet, és próbáljon meg minél több szakmabeli kollégájával találkozni. Erre valók a fesztiválok.
