Negyven évig tiltott könyv – most végre lélegzetelállító filmként születik újjá

2026.02.11.

Kevés irodalmi mű mondhatja el magáról, hogy évtizedeken át tiltólistán szerepelt, majd hosszú hallgatás után látványos filmes feldolgozásban tér vissza. Most pontosan ez történik: egy korábban betiltott, sokáig elhallgatott regény negyven év után végre a vásznon kap új életet.

Egy könyv, amely túl veszélyes volt a saját korában

Megjelenésekor a mű azonnal vitákat kavart. Témái, nyelvezete és politikai–társadalmi üzenetei miatt a hatalom elfogadhatatlannak és provokatívnak minősítette. A könyvet gyorsan kivonták a forgalomból, az említése is kockázatossá vált.

Az olvasók számára a regény sokáig csak legendaként létezett: másolatok, suttogva továbbadott történetek és félmondatok formájában.

„Nem azért tiltották be, mert rossz volt, hanem mert túl igazat mondott.”

Miért éppen most kerül filmre?

Az időzítés nem véletlen. Az elmúlt években egyre nagyobb az érdeklődés az olyan történetek iránt, amelyek korábban cenzúra, elnyomás vagy politikai félelem áldozatai lettek. A mai közönség nyitottabb, a film pedig ideális médium arra, hogy a történet új nemzedékekhez is eljusson.

A filmes alkotók szerint most jött el az a pillanat, amikor a történet nemcsak érthető, hanem különösen aktuális.

Mitől lesz lélegzetelállító az adaptáció?

A készülő film nem egyszerűen illusztrálja a regényt, hanem vizuálisan és érzelmileg is újraértelmezi azt. A hangsúly a belső konfliktusokon, az elhallgatott igazságokon és az egyén szembenállásán van a rendszerrel.

A nézők számíthatnak:

  • erős, karakterközpontú történetmesélésre,
  • feszült, morálisan összetett helyzetekre,
  • sötét, mégis költői képi világra,
  • és olyan kérdésekre, amelyek ma is fájdalmasan aktuálisak.

Egy mű, amely túlélte a cenzúrát

Az egyik legnagyobb ereje ennek a történetnek éppen az, hogy túlélte a tiltást. Amit évtizedekig próbáltak elfojtani, most sokkal erősebben tér vissza, mint valaha. A film nemcsak egy irodalmi mű feldolgozása, hanem egyfajta történelmi jóvátétel is.

Új közönség, új értelmezések

A filmes feldolgozás lehetőséget ad arra, hogy a történet kilépjen a könyv lapjai közül, és szélesebb közönséget szólítson meg. Azok is találkozhatnak vele, akik korábban sosem hallottak a regényről — és talán megértik, miért volt egykor annyira félelmetes.

Negyven év hallgatás után a történet végre megszólal. Nem suttogva, nem félve — hanem teljes hangerővel, a mozivásznon.

Nikola G.
Nikola G.
A budapesti művészeti élet inspirál nap mint nap, és az ArtPortalon keresztül szeretem megosztani ezt a szenvedélyt. A hazai és nemzetközi művészet új történeteit keresem minden cikkben.

“Negyven évig tiltott könyv – most végre lélegzetelállító filmként születik újjá” bejegyzéshez 53 hozzászólás

  1. A könyv szerzője és címe, esetleg? Rendkívül udvariatlan dolog úgy írni egy műről, hogy sem az írót, sem a címet nem említik meg.

    Válasz
    • Georgij Georgijevics Demidov: Két államügyész című művéről van szó, melyből a film készült. Sajnos nincs magyarra lefordítva. Én is csak úgy jöttem rá, hogy felismertem a fotón Alexander Kuznyecov színészt, és megnéztem a filmográfiáját a Wikipédián.

      Válasz
    • Reggeli kávé közben olvastam.
      Először arra gondoltam , hogy még nem ébredtem fel teljesen. De második olvasásra sem találtam.
      Nevettem, majd dühös lettem.
      Új „divat” , vagy ennyire mindegy miért kapok fizetést?

      Válasz
    • Ha tippelnem kellene, a Donald James által írt Monstrum című regény (eredeti nyelven: Monstrum, 1997) egy feszült politikai thriller és krimi, amely a 21. század eleji, polgárháború súlytotta Oroszországban játszódik.

      Válasz
    • Hát maximálisan egyetértek cserébe én us elmondom a mindennnel izgalmasabb sztorimat úgy történt …………………………….. Na és ezért nem eszek többé egyiptomban halat

      Válasz
    • Pontosan. Sorozatosan ezt teszik. Szenzációhajhászás nem pedig riporteri vagy „újságírói” fércmunka. Szégyen.

      Válasz
    • Egyetértek és tovább megyek, nem udvariatlan, hanem egyenesen bunkó stílus, utánozva a trendet, a „kattints rá” és olvasd el a semmit, a sokat igérő,/sejtető s csalogató, ötven formában leíródó semmit. A baseball ütő után kapkodok és úgy b…. ám fejbe az ilyeneket, hogy az élettől is elmenjen a kedvük.

      Válasz
    • Ráadásul ez elvileg egy film ajánló lenne. Na de melyik filmet ajánlja?!
      Találós kérdés…

      Válasz
    • Így, ebben a formában ez is csak egy kattintásvadász cikk.
      Kétszer is átolvastam, mert azt hittem gond van a szövegértésemmel.
      Udvariatlan? Nagyon finoman fogalmaz…

      Válasz
    • Egyetértek az előttem szólóval. Értem én, hogy szükség van a drámai feszültségkeltésre, meg arra, hogy végigolvassák az olvasók a cikket. De a lényeg, a cikk tárgyának pontos megnevezése is lényeges eleme egy írásnak.

      Válasz
  2. Szerintem nem létezik a könyv, s így nem készül semmilyen film sem. “Kamu.” Különben milyen ócska, hatásvadász “fogás” lenne el nem árulni egy valóságos mű szerzőjét és a mű címét.

    Válasz
  3. Ez egy nagyon jó, informatív és hasznos cikk volt a szerző egymillió reklámon keresztül beszélt valamiről, csak a végéig nem derült ki, miről. Oké, sajtómunkások, jöjjön mégis inkább az AI!

    Válasz
  4. Teljesen igaza van az előttem szólónak. Úgy látszik a könyv nincsen elfelejtve csak a címe….

    Válasz
  5. Egy fontos kérdést szeretnék feltenni a cikkel kapcsolatban.

    A kérdés fontossága nagyrészt a cikk lélegzetelállító felütésével, kisebb részben a publicisztikában jelzett negyven esztendő súlyosságával függ össze.

    Ezek mellett az általam felvetett kérdés az olvasók orientálását és a beidézett téma fókuszba helyezését is szolgálja.

    Válasz
  6. Tisztelt Artportal,
    Több cikkünket is olvastam. Eddig legalább néhány név alapján (rendező, színész, etc) alapján sikeresen megfejtettem a mu cimet, de ez a fenti írás kifogott rajtam. Abból hogy a könyvet 40 évvel ezelott írtak és be volt tiltva nekem nem sikerült kitalalnom a szerzőt és a cimet. Őszintén, az erre a hozzászólásra fordított időt is sajnáltam, engedélyével leiratkozom.

    Válasz
  7. Szürreális írás. Miről szólt pontosan? Könyv címe, esetleg a film címe? Író(nő), rendező, színészek? Elolvasta egyáltalán saját (?) írását a szerző? Átvette valaki?

    Persze világos miről van szó, de ez így kabaréba illő trehányság.

    Válasz
  8. Elképesztő! Sokféle kellemetlenséggel, kattintásvadászattal, hatásvadászattal, ostoba, otromba, a figyelemre ácsingózó, de a történethez semmiben nem kapcsolódó cikkcímekkel találkoztam már újság olvasás közben, de ilyesmivel bevallom még soha, hogy valaki ír valamiről valamit, csak azt nem árulja el, hogy miről!
    Persze van az a műfaj, a találóskérdés, de gondolom ez a cikk nem ezért született, gondolom információt szeretett volna közölni! Hogy ez mennyire nem sikerült? Hát egyáltalán nem! Olvastunk valamiről valamit, csak azt nem tudjuk miről! Nem tudom szándékos volt-e, vagy csak feledelékenység, de javaslom a jövőben a cikkeit megjelentetés előtt többször olvassa át, és ne csak helyesírás ellenőrzési szempontból! Esetleg, ha törekszik arra, hogy már a cikk címében leírja, hogy miről fog szóni a cikk, akkor nem fordul elő az, hogy a címből is, és a cikkből is kimaradjon a lényeg, hogy milyen műről ír a szerző!

    Válasz
  9. Nem értem ,miért hiszik egyesek,hogy cím nélkül is el tudnak adni filmet !
    Rendkívül káros cikk ,ha címe nincs!!🤢🤢

    Válasz
  10. Ez annyira tiltott volt, hogy most se tudtuk meg a címét, szerzőjét…. Mi értelme így az írásnak???

    Válasz
  11. Én sem szeretem, ha úgy promóznak egy filmet, hogy se cím se, az, hogy melyik platformon látható.
    Elég udvariatlan.

    Válasz
  12. Te barom cikkíró…..az unalmas cikk egyik sorában se kellet vna a címet megírni?…..az nem fontos,igaz?….idióta vagy s dilettáns

    Válasz
  13. mi a jó kurva anyátokért nem Írjátok ki a könyv címét se, nyomorult balfasz csicska gecik?!

    Válasz
  14. Mirol van szó tulajdonképpen?Milyen mű és ki az ìró? Csak a lényeg maradt ki ebből a blabla szövegből..

    Válasz
  15. Teljesen igazad van. Én is nagyon dühös vagyok emiatt, de úgy általában is az újságírókra, újságírásra. Nagyon mélyre süllyedt a színvonal.

    Válasz

Szólj hozzá!